Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Kozák K.: Adatok a győri vár középkori történetéhez

a sokszögzáródású szentélyeken még félköríves, a románkori gyakorlatot követő kisméretű ablakok találhatók. Ez világosan mutatja, hogy az építkezésre a XIII. század vége felé kerülhetett sor, amikor a gótikában használatos formák még csak szórványosan jelentkeztek (9. ábra). A fentiekből jól kirajzolódik Árpád-kori építészetünknek az a mozzanata, amikor a korábbi, félköríves, és a valamivel későbbi, egyenes szentélyzáródású templomtípus mellett a falu építészetében is megjelenik egy ,,új forma", a sokszögzáródású templom. A most felrajzolt képet megerősíti a sokszögzáródású szentélyekben alkalmazott boltozási mód s a boltozati bordák formai vizsgálata. Az említett sokszögzáródású szentélyek, a győri püspöki kápolna alsó szintjén levő boltozati megoldáshoz hasonlítanak. A győri kápolna boltozati bordája a XIII. század második felében nálunk jól ismert ékformát mutatja (3. ábra).

29 Hasonló boltozati bordát ismerünk a Püspökvár lakótornyában, a bejárat mögötti pihenőben, a soproni Szent Jakab kápolnában, a Selmecbányái (Banská Stiavnica) vár körkápolnájában és a zsegnyei (Zegna) templom (XIII. sz.) félköríves szentélye mögötti négyzetben.

30 Hasonló formájú, de arányaiban és méret tekintetében kissé eltérő boltozati bordák, illetve hevederívek találhatók Esztergomban, Kisbényben (Bina), Zsámbékon, a mórichidai-, turóci- egykori premontrei prépostságok templomaiban s a veszprémi Gizella-kápolnában.

31 A felsorolt helyeken található boltozati bordák azt bizonyítják, hogy a győri püspöki kápolna alsó szintje a XIII. század második felében, legkésőbb a XIV. század eiején épült. Természetesen, ez a kápolna nem teljesen] olyan jvolt, mint amilyennek ma ismerjük. A régi kápolnának csak a boltozati rendszere maradt meg. Lehetséges, hogy az sem teljes épségben. Erre utal részben a boltozat zárókövének nyugati, rongált oldala. Az említett példák (XIII. századi sokszögzáródású templomok) esetében jól elkülönül a templom hajójától a rövidebb és keskenyebb szentély. Az esztergomi palota kápolnája és a veszprémi Gizella-kápolna esetében a szentélyt jóformán csak a diadalív választja el a hajótól. így a győri püspöki kápolna eredeti alaprajzi elrendezése és mérete tekintetében is két lehe»tőséggel számolhatunk. Az egyik lehetőség az, hogy a jelenleg] ismert formáiban és méretben épült meg a kápolna alsó szintje, s csak a boltozat és a diadalív hiányzik a zárókőtől nyugatra eső részen. A másik elképzelhető megoldás az, hogy a kápolna jelenleg ismert része nem más, mint az egykori szentély, s hajója ettől nyugatra terjedt (ahol ma a kapus szobája van), egészen a Püspökvár udvaráig. Ez esetben a kápolna mérete a jelenleg ismert méret kétszerese volt. (Ez utóbbi megoldás lehetőségét a kápolnának a püspöki palota és a középkori bejárat között elfoglalt helyzete is felveti.) A győri püspöki palota a középkori vár vizsgálata szempontjából igen fontos helyet foglal el. A középkori bejárat és a püspöki palota közé ékelődő kápolna a XIII. században épült püspöki lakótoronyhoz igen közel van. (A kapu keleti része, a jelenlegi bejárat később épült az üllőfülkés résznél, feltehetően a XV. században (4. ábra). Valószínűnek látszik, hogy a lakótorony és a kápolna, a XIII. szazad második felében különálló egységeket képezett, s azt csak később, a XIV. 29 Várnai D., Budavári középkori boltozatok bordáinak formád fejlődése. Budapest Régiségei. XVI. (1955) 363—369. 1. kép. 30 Uo. 366. — V. Mencl, i. m. 347. és LXXXI. t. 115. kép. 31 Csányi K. — Lux G., A veszprémi Gizella-kápolna. Technika, 1940. 5. sz. 129—134. — [Hasonló iszentélyformákat és boltozati rendszereket Ausztriában is találunk ebben az időben. Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich (Wien, 1936) 197—218.1 77