Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Kozák K.: Adatok a győri vár középkori történetéhez

sokszögzáródású szentélyformát. Ez a forma Celldömölkön a XIII. század utolsó negyedében alakult ki, a korábbi, félköríves szentély (6. ábra) lebontása, átépítése idején.

21 A szentély falai a boltozat indításáig még ma m állnak s így a győri püspöki kápolnával való összehasonlításra igen alkalmasnak tűnnek. (Annál is inkább, mert a templom nyugati homlokzata elé épített torony falában kialakított lépcső azonos szerkezeti megoldású és korú a győri Püspökvár lakótornyának lépcsőjével s a két építmény falszövete, anyaga is nagy hasonlóságot mutat.

22 A Püspökvár kápolnájához hasonló sokszögzáródású szentélye van még a berhidai templomnak, amelynek építése kisméretű, félköríves ablakai alapján (7. ábra) ugyancsak a XIII. század utolsó negyedére tehető. (A hajó beboltozására később került sor.) Ugyancsak ebben az időben épülhetett első formájában a nagyvázsonyi Szent István templom is, melynek szentélyében a műemléki helyreállítás során feltárták a korábbi, ugyancsak sokszögzáródású szentély maradványait.

28 Győrtől kissé északnyugatra, a Csallóközben is találunk hasonló szentélyű, biztosan a XIII. század második felére keltezhető templomokat. Ilyen a somorjai és a gutori (8. ábra) templom is, amelyeknek építését Mencl a XIII. századra határozta meg.

24 Ez a keltezés a század második felére vonatkoztatható. A szentélyek félköríves, keskeny nyílású ablakai, valamint a fölöttük levő fogrovatos — a gutori templomnál még csúcsíves is — párkány díszítés világosan mutatja, hogy a románkori formák közé már betörtek a gótikus elemek. Ez olvasható le a gutori templom tornyának félköríves tükörben elhelyezkedő „csúcsíves" ablaknyílásairól is. A gutori templom sokszögzáródású szentélyét — kívülről az éleken .— faloszlopok tagolják.

25 Ez a megoldás fedezhető feL a dozmati ternpibim (Vas megye) sokszögzáródású szentélyén, amelynek építési idejét ugyancsak a XIII. század végére tehetjük.

26 Az említett területeken még sorolhatnánk több XIII. század második felében épített, sokszögzáródású templomot. Most még csak az e típushoz tartozó (XIII. sz. II. f.) Szabolcs-Szatmár megyei csoportot említenénk meg, hogy valamivel teljesebbé tegyük a magyarországi románkori építészetnek a mostani vizsgálatához felhasznált anyagát. A Szabolcs-Szatmár megye XIII. században épült templomainak két jelentős csoportja van: az egyenes szentélyzáródásúak és a sokszögzár ódásúak.

27 Az előbbi — véleményünk szerint •— valamivel korábban terjedt el, s azt az utóbbi forma (váltotta fel.

28 Ez az utóbbi csoport kétl, számúinkra! (most érdekes temploma a számos ta tárfal vi és a csenged. Mindkettő téglából épült és 21 Kozák K., Jelentés a celldömölki, középkori bencés apátsági templom feltárásáról. AÉ (1961) 116—121. (A szentély sokszögzáródású kialakításának korhatározását az 1964—65. években végzett feltárás eredményei is megerősítik.) 22 Az említett hasonlóságra már a győri lakótoronnyal kapcsolatban utaltunk. A faltestbe épített, egyeneskarú lépcsők vizsgálatának eddigi eredményei is megerősítik a lakótorony és a celldömölki templom építési idejére vonatkozó korhatározásokat (Felsőörs, Bucsu, Széntkirályszabadja, Árpás, Boldva, Ják, Pápóc stb.). 23 Sedlmayr J., A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem. VI. évf. (1962) 1. sz. 1—7. 24 V. Mencl., Stredoveka Architektur na Slovensku (Praha, 1937) 303. 25 Uo. 306. és LXVIII. t. 95. kép. 26 Genthon I., Magyarország műemlékei. I. (Bpest, 1957.) 27 Koroknay Gy., Egyenes, szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében. A nyíregyházai Jósa András Múzeum évkönyve. I. (1958) 98—126. — Genthon 1., i. ím. 28 Alátámasztják ezt a Veszprém, Győr-Sopron, Borsod, Nógrád megye, valamint a Csallóköz területén végzett vizsgálatok. 75