Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Kozák K.: Adatok a győri vár középkori történetéhez
ADATOK A GYŐRI VÁR KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ A győri vár történetével foglalkozó feldolgozásokban a korai korszakra vonatkozóan általában csak rövid utalásokat találunk. 1 Ez érthető is, hisz a kiinduláshoz csak néhány adat állt a kutatás rendelkezésére. Alig tudunk valamit, legkorábbi világi- és egyházi központjaink korai épületeiről, azok méreteiről, egymáshoz való helyzetéről. Az elmúlt évtized kutatásai e kérdéssel kapcsolatban is szolgáltattak néhány újabb adatot. Győr esetében a középkori lakótorony helyének és megközelítő pontossággal méreteinek meghatározásával, 2 újabban pedig egy leletmentő ásatás során, a középkori várfal egy részének feltárásával 3 nyújtott további adatokat a Káptalandomb középkori történetéhez. Ez újabb adatok egybevetése a régiekkel, valamint a püspöki palotában levő kápolna vizsgálata alapján kíséreljük meg az előbbre jutást a igyőri vár középkori történetének kutatásában! i A korábbi feldolgozások, az előkerült falmaradványok és leletek alapján, egyöntetűen a Káptalandombot tartják az egykori római település, a tábor magjának. 4 Ezt a leletmentések és véletlenek során előkerült leletek is megerősítik. 5 A „római tábor" falainak maradványaira a Káptalandombon folyó építkezések során már többször is rábukkantak. 6 Nem tudni, hogy ezek a falak a honfoglalás idején milyen állapotban voltak. Feltételezhető, hogy a rómaiak után itt élő népek hagyatékával együtt, ezek is hatással voltak a győri ispánság és püspökség székhelyének kijelölésében. A ravennai névtelen geográfus szerint, Nagy Károly e helyet jelölte ki az avarok leverése után a kereszténység legkeletibb pontja1 Pfannl J., A győri vár. GySz VII. (1936). — Borbíró V. — Valló L, Győr városépítéstörténete (Bpest, 1956). — Jenéi F. — Koppány T., Győr. (Bpest, 1964.) 2 Kozák K., Adatok a, győri Püspökvár történetéhez. Arrabona (1961) 33—55. — Kozák K. — Uzsoki A., Régészeti ásatás és műemléki kutatás a győri Püspökvárban. Arrabona (1962) 53—65. 3 A Káptalandomb 3. sz. ház közelében 1964-ben Uzsoki András múzeumigazgató végzett leletmentő ásatást. Az ott ásott két szelvényben egy 2,2 m vastagságú, megközelítőleg K-Ny-i irányú várfal maradványa került elő, közvetlenül az utca kövezete alatt. Az ásatás során előkerült adatok közlésre való átengedéséért e helyen mondok köszönetet. 4 Borbíró V — Valló I., i. m. 28—32. — Jenéi F. — Koppány T., i. m. 5. 5 Az 1949. és az 1954. évi Széchenyi-téri, valamint az 1955. évi Káptalandombon végzett ásatásokról rövid ismertetést találunk Borbíró V. — Valló 1., munkájában (127—33.). 6 Pfannl J., i. m. 4. — (E helyen olvashatjuk, hogy Lovas Elemér szerint a Káptalandombon egy 1000 lovast befogadó megerősített tábor állt.) 5* 67