Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Pusztai R.: Késő-vaskori házak Lébényben

1. ábra. Lébény-Magasmart, 18. sz. késő vaskori házalap. Előtérben a 16. és 17. sz. korai vaskori gödör Az őskori telep északi végénél és az utca nyugati házsora alatti lankákon pedig Árpádkori telepnyomok mutathatók ki. Kutatásunk — amellett, hogy rávilágított a település többrétegűségére — részletesebb adatokat is hozott a késő-vaskori lakosság lakóházára vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy e kor építményeiről hazai régészeti kutatásunk csak egykét adattal rendelkezik, az alábbiakban a telep déli részén végzett feltárásunk ehhez kapcsolódó eredményeit ismertetem. Már elöljáróban le kell szögeznünk: ezek mindenben igazolják

1 az eddigi kutatásokat. Pausz Rudolf és Róber Károly lébéonyi lakosok szántóföldjén öt szelvénnyel (XVI—

XX) mintegy 170 m

2 nagyságú területet tártunk fel. Az elsőként itt húzott kutatóárkunkkal (XV.) egy bronzkori sírra (7. sz.) és a 3. számú késővaskori méhkas alakú veremre akadtunk. Szabályos kerek szájnyílása 110 cm volt. Oldalfalai alja felé fokozatosan kiszélesedtek, feneke egyenes volt. A föld színe alá 130 cm-re mélyült. Barna színű töltelékföldjében egy sötétszürke színű, korongolt, magasfülű agyagkorsó oldaldarabját és egy valószínűleg szerszámnak használt nagyobb állatcsontot találtunk. A XV—

XVII. szelvényekben egy újabb bronzkori sír (8. sz.) és kilenc kisebbnagyobb szabályos, kerekszájnyílású gödör került elő. Ezek közül csupán a 7. és 9. sz. nagyobb méhkas alakú vermek tartalmaztak leleteket, melyek alapján kora-vaskori eredetűeknek bizonyultak. A töb*biben kormeghatározásra alkalmas edénytöredékek nem voltak. így koruk bizonytalan, de feltehetően vagy a korai vagy a késői vaskorból származhatnak. 6