Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tóth T.: Észak-Dunántúli avarkori népességének embertani problémái

metrikus adatait használták fel ezen fontos leletanyag taxonómiai helyzetének elemzésére.

6 Az itt mellékelt fontosabb adatokiból, melyeket egyébként a dimorfikus koefficiensek alkalmazásaival összevont mindkét nem képviselőinek leletein nyertünk (2. tábla), megállapítható, hogy a mosonszentjánosi szériában az átlagértékek is a mongoloid nagyrassz elemeinek túlnyomó többségét tükrözik. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy ez az egyébként kisszámú széria különösen a zygomaxillaris szög értékeinek vonatkozásában eltér a mongoloidok átlagértékeitől (2. tábla).

7 Északdunántúl további fontos leletanyaga a nemesvölgyi avarkori temetőből származó (ma: Edelstal Kelet-Ausztriában).

8 Korábban ezt a leletanyagot teljesen mongoloidnak értékelték,

9 azonban mint már kéziratos anyagunkban elemeztük,

10 az arcváz morphologiai sajátosságainak tekintetében ez a széria közbülső helyet foglal el az europoid, illetve a mongoloid csoportok között. Jelenleg felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nemesyölgyi leletanyag különösen a xygomaxIU laris szög átlagértékében tér el a mongoloidok vonatkozó adatától (2. tábla). Ezenkívül megemlíthető, hogy a nemesvölgyi leletanyagban öt egyén vázán állapítható meg a mongoloid komponens dominanciája. Az igen kisszámú győri leletanyagban, amelyet korábban Nemeskéri

11 vizsgált, nem konstatálható jelentős mongoloid hatás a széria egészében (2. tábla), azonban három esetben (84., 189., 419. sír) a belső ázsiai vagy keletszibériai elemek többségi aránya tagadhatatlan. A Mór mellett feltárt avarkori leletanyagot

12 korábban mongoloid szériaként értékelték.

13 A primär taxonómiai jellegek elemzése az egyébként kisszámú leletanyag egészében az europoidokra jellemző átlagértékeket szolgáltat (2. tábla). Mindössze egy esetben figyelhető meg a mongoloid komponens többségi aránya (6. sír). Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy az orrkiugrás szögének viszonylag kis értéke az orrcsont deformációjával kapcsolatos, amelyet Nemeskéri e kisszámú széria egyik leleténél konstatált. A vizsgálatra bevont hat észak dunántúli avarkori temető közül a Bágyoggyürhegyi tekinthető a legreprezentatívebbnek.

14 Az osteometrikus vizsgálatokat korábban Malán végezte, majd Nemeskéri előzetes összefoglaló értékelést adott,

1S 6 Tóth T., O mongoloidnoszti naszelenija avarszkogo vremeni v Zadunávje. Voproszü Antropologii, 12 (Moszkva, 1962). 7 Debec G. F., i. m. 8 Sötét Á., A nemesvölgyi sírmező. Orsz. Régészeti és Embertani Társulat Évkönyve (Bpest, 1885). — U. a. A mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet Emlékkönyve (Magyaróvár, 1898). — Hautmann, F. — Barb A^ Heimatkunde von Mattersburg (1931). — Tóth, T., Antropologicseszkij szosztáv naszelenija avarszkogo kaganata. Kézirat (Bpest, 1963), továbbá dr. Fettich Nándor szóbeli közlései 1963-ban. 9 Bartucz L., Anthropológia és a magyar őstörténetkutatás. Ethn. 1 (Bpest, 1932). — U. a. A magyarországi avarok faji összetétele és ethnikai jelentősége. Ethn. 3—4. (Bpest, 1934). 10 Tóth T,, idézett kéziratos munka (Bpest, 1963). 11 Nemeskéri J., A győri avar temető koponyáinak antropológiai vizsgálata. Fettich N. — Nemeskéri J., Győr története a népvándorláskorban (Győr, 1943). 12 Török Gy., Kora avar sírok Móron. AÉ (1954) 81, 1. 13 Nemeskéri J., Étude anthropologique des squelettes du clan princier avar découverts au cimetière de Kiskörös-Vagóhíd. — László Gy., Étude archéologique sur l'histoire de la société des avars. AH 34 (1955). 14 Az eddig publikálatlan régészeti leletkörülményekről dr. László Gyula adott szóbeli tájékoztatót 1963-ban. 15 Nemeskéri, J., La constitution anthropologique de la population du X

e et XI

e siècles en Hongrie. Conférence Archéologique de l'Académie Hongrois des Sciences (Bpest, 1955). 58