Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Gabler D.: Arrabona legkorábbi sigillatái

ban pedig Siscia

123 és Aquae Iasae.

124 Győrött négy barbotinos edény is jelentkezett, melyek a póvidéki darabokkal együtt azokra a kapcsolatokra utalnak, melyek az i. u. I. század derekán Arrabonát Itáliához fűzték. A délgalliai műhelyek termékei Az i. u. I. század végén, a II. század elején az itáliai ipar a; provinciák jkonkurrenciája következtében lehanyatlott.

125 A feltörő provinciák sorában első helyet foglalt el Gallia, mely már korábban is jelentős iparral rendelkezett.

12i6 A délgalliai sigillata-manufakturák is az I. század közepétől átvették a vezető szerepet, és ettől kezdve az itáliai áru lényegében csak ott talált piacot^ tahóvá a galliai nehezen jutott el.

127 Germania, Britannia, Hispánia, sőt részben Itália területén azonban fokozatosan a délgalliai műhelyek-, előbb Montans és La Graufesenque, majd Banassac és Rozier produktumai váltak uralkodóvá. Ezt elsősorban kedvező helyzetüknek köszönhették; valamennyi Gallia Narbonensis és Aquitania határán fontos kereskedelmi utak mentén fekszenek, közel az exportterületekhez. A legjelentősebb délgalliai műhely La Graufesenque-ban, az ókori Condatomagusban működött. A korai, reliefdíszes edények leggyakrabban a Drag. 29-es formát mutatják, ugyanúgy, mint Montansban.

128 Ezt a formát Nero korától kezdődően

129 fokozatosan kiszorítja a Drag. 37-es.

130 A Győrött előkerült délgalliai darabok csaknem kivétel nélkül ez utóbbi típushoz tartoznak, ez már önmagában is a Flaviusok korára vagy annál későbbre teszi gyártásukat. A korai időikben általános Drag. 29-es forma egész Pannóniában ritka; Arrabonában is mindössze egyet találtak.

131 E két típuson kíivül Győrött megtalálható még a Knorr 78, (17) a Drag. 30 (23) és a Drag. 27-es (8—14, 41) forma. Utóbbit Claudius korától^ faj II. század elejéig gyártották. Pannóniában elég gyakori e csészefajta: megtaláljuk Emonában, Poetovioban, Savariában,

132 Scarbantiában,

133 Carnuntumban,

134 Arrabonában Brigetioban,

135 Albertfalván,

136 Tokodon,

137 Gyulafirátóton

138 és Tácon.

139 123 Branka—Vikié—Belancic., Starinar 7—8 (1956—57) 145. A darabot a szerző tévesen galliainak határozta meg. 124 Uo. 142. 125 Rostovtzeff, M., Gesellschaft und Wirtschaft im römischen Kaiserreich (Leipzig 1931) I. 134. 126 Gummerus, PWRE IX. 1473. 127 Elsősorban a távoleső Noricum és Pannónia, másrészt a kereskedelmi útvonalak hálózatától távoleső tessini területekre érvényes e megállapítás. 128 Karnitsch, P., Die Reliefsigillata von Ovilava (Linz, 1959) 23. Emonában (Narodni muzej 7148), Poetovioban (Pokrajnski muzej inv. 707). 129 Ritterling, E., Hof heim, Annalen des Vereins f. Nassauische Altertumskunde 40 (1912) 231. 130 Atkinson, D., JRS 4 (1914) 27. 131 Lásd a 15. sz. példányt! 132 Buócz, T., AÉ 88 (1961) 9. kép XXVII. 17. Narodni muzej Ljubljana 6220, Mestni muzej Ptuj 596, A Drag. 27-es forma Antoninus kori továbbélésére lásd G. Simpson, Preface to Oswald133 Liszt F. Múzeum, Sopron lsz. 58.3.11. 134 Trinks, U., Cam. Jb (1959) 49. 135 Juhász Gy., a brigetioi terra sigillaták DissPann II. 3 145. 136 Nagy T., AH 3 (1949) 60. 137 Gabler D., A tokodi terra sigillaták (kézirat az Eötvös Loránd Tud. Egy. Régészeti Tanszékén, Szakdolgozat, 1963). 47