Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

62. Szedres köz A Liszt Ferenc utcát (30) a Batthyány térrel köti össze. A néhány háziból álló kis köz házai még a régi várra, illetve Győrre emlékeztetnek. Hossza mindössze 77 m, szélessége 5,5 m, burkolata aszfalt. Eredeti, mai nevét a múlt század első felélben kapta a mai Batthyány, az akkori Szedres térrel kapcsolatban. Története: A köz eredetére és múltjára vonatkozóan nem sokat tudunk. A XIX. században és a századforduló táján is. amikor a Batthyány tér még piac, majd állatvásártér volt, mint a térre vezető út volt jelentős. 63. Széchenyi tér Piac tér — Fő tér — Egység tér — Fő tér — Széchenyi tér. A város egyik legszehlb tere, amelynek majdnem minden épülete műemlék. A régi Győr középpontja volt, ahol szinte a város egész élete zajlott: piacok, népgyűlések és különféle hivatalos funkciók színhelye.

1 Ma már csendesebb, de néhány épülete a jelenben is a kultúrát szolgálja. A tér számozása az északnyugati sarkánál kezdődik és keleti irányban halad. Az északi oldalán az egykori Apátúr háziban van a Xántus János Múzeum főépülete. A ház adatai a XVI. század végéig vezetnek. Valamikor a pannonhalmi főapátok győri rezidenciája, majd katonai árvaház, azután pedig papi nevelőintézet volt. A múzeum 1948 őszétől működik az épületben. A tér keleti oldalát a Megyei Kultúrotthon zárja le. A XV. század végén e helyen vendégfogadó volt, majd a XVII. században a város őrségének a laktanyája, a fővárda épülete. 1838-tól Vigadó, azután pedig a győri Lloyd Altalános Kereskedelmi Testület székháza. 1949-től 1966-ig a SZOT működött benne. A déli oldalán az 1888-ban újjáépült bencés gimnázium, mellette az 1634—1641 között épült jeuzsita-, majd bencésrend Szent Ignác temploma és az 1667-ben épült székháza áll. A Megyei Kultúrotthon előtt álló Mária oszlopot Buda várának a töröktől való visszavétele emlékére állították fel 16864ban. A város közgyűlése 1860-ban, Széchenyi István halálának évében nevezte el róla az akkori Fő teret. Széchenyi István (1791—1860) a XIX. század húszas éveiben megindult reformmozgalom kezdeményezője, kiváló író és államférfi.

2 Története: Mai alakját a XVI. századi városrendezés alkalmával kapta, amikor az 1566-os nagy tűzvész után véglegesen, telekkönyvileg is rögzítették a város utcahálózatát. Ebben az időben egy része kétségtelenül a középkori piac. E téren játszottak a XVIII. században a vándorkomédiások is.

3 Ma már pontosan megállapítani nem tudjuk, hogy a Fő tér nevet miikor kapta. Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Piac tér volt, de 1848-ban már Fő tér. Ekkor kapta az Egység tér nevet, de a szabadságharc leverése után ismét Fő tér.

4 1860 óta pedig Szédhenyi tér. A Bach-korszakban Haupt Platz. Jegyzet: 1 Valló I., i. m. 96. — 2 GYÁL. Győr város községtanácsi jegyzőkönyve 280/1860 kt. — 3 Jenéi F.^Koppány T., i. rn. 134. — 4 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1613/1848. 64. Szűk köz Szent Borbála köz — Szűk köz, A Szűk köz a Gorkij utcát (27) a Saru közzel köti össze. A mindössze