Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

Belváros ősi magja a Vár volt, amelyhez mint városképződmény tapadt a Váralja (Káptalan—Győr). A középkorban a Rába, a mai Arany János utca, az Újvilág utca és az Újkapu utca határolták. 1820-ig ezt a részt várfalak, bástyák vették körül. A várfalak lebontása után fokozatosan kelet és dél felé kezd terjeszkedni, és századunk első évtizedében már elérte mai határait. Belváros alaprajza, úthálózatának szerkezete még a XVI. században keletkezett. Az 1566. évi nagy tűzvész után meginduló városszabályozás rakta le alapjait. Borbíró—Valló Győr építéstörténete c. munkájukban az 1617. évi telekkönyv alapján rekonstruált helyszínrajz alapján megállapították, hogy Győr belvárosának alaprajza az 1566 óta eltelt 400 esztendő alatt lényegében nem változott: a tömbök, útvonalak, terek határvonalai szinte azonosak a régiekkel. Ami változás a századok folyamán történt (pl. a Lenin út kiegyenesítése, a karmelita kolostor melletti köz kiszélesítése, a Vérhalom utca, a Harangöntő közök beépítése stb.) nem volt jelentős. Belváros szerkezetét, utcahálózatát ma is a táji adottságokból adódó kelet— nyugati és észak—déli irányú útkereszteződés jellemzi. Alaprajza szabályos sakktábla rendszerű. A városrész területét ma 64 utca és köz szeli át. Utcáinak és közeinek legnagyobb része — a várjellegből adódóan — rövidek és keskenyek. Hosszú évszázadok emlékeit és patináit őrzik falaik. Több mint hatvan százalékuknak a hossza méj*_a 300 métert sem éri el. A legkisebb „utcája" a Szűk köz, mindössze 32 m, a legszűkebb viszont a Zsák utca, alig 2 m széles. A leghosszabb utcája a Tanácsköztársaság útja, 1444 m. összes utcáinak hossza meghaladja a 20 kilométert. Belvárosnak 12 tere van. Parkjai és terei általában szépen gondozottak. Legnagyobb közöttük a Dimitrov sétány, 27 016 m

2

, a legkisebb a vár alján levő Gutenberg tér, amelynek területe mindössze 600 m

2

. 1. Alkotmány utca Úri utca — Szent Rudolf utca — Király utca — Gutenberg utca — Szent László király utca — Alkotmány utca. A Köztársaság térnél (11) .kezdődik és keleti irányban a Széchenyi térig terjed. Az utca északi házsorának vonala a Sarkantyú köz mellett levő Lépcső köznél kissé megtörik, a Dr. Kovács Pál utca bejáratánál pedig kis teret képez. Déli oldala teljiesen zártsorú, közepe táján a Lenin híd indul ki déli irányban belőle. A 4. számú, ún. Bezerédy- vagy Napóleon^féle házban van jelenleg a Xántus János Múzeum képtára. E házban töltött 1809. augusztus 31-én Napóleon egy éjszakát. Hossza 207 m, úttestének szélessége 6 m, burkolata aszfalt. A mai nevét 1951-ben kapta, amikor a város tanácsa a Szent László király utca nevét Alkotmány utcára változtatta.

1 Története: Az Úri utca a középkorban a Káptalandombon kezdődött. Része volt a városon átvezető Buda—Bécsi útnak. A mai alakjában az 1566-os nagy tűzvész után épült ki. A középkorban az Alkotmány utca és a várfalak között volt a Várárok és a Váralja sor. Ezeknek a területét építették el 1566-ban. Bal oldalának iházai a középkori vár falához támaszkodnak és az utcából kiinduló két Lépcső köz útján állandó kapcsolata volt a várral. Az Úri utca nevet valószínű onnan kapta, hogy ebben az időben itt laktak a város legelőkelőbb és leggazdagabb polgárai, továbbá a tisztek és a katonaság elöljárói.

2 A következő évszázadokon át Szent Rudolf utca volt egészen a XIX. század első felének közepéig, 1831-ig, amikor nevét Király utcára változtatták.

2a Valamivel koráb331