Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

lókat szolgáltak és a személy, valamint az utca között közvetlen kapcsolatra utaltak. Ilyen utca Budapesten pl. a Rombadh utca, Szegeden a Kárász utca volt.

18 Győrött ilyen személyi kapcsolaton alapuló utcanévről a régeibbi időkből nem tudunk, hacsak ilyennek nem tekinthetjük a volt Opitz utca és a volt Radó tér elnevezéseket. Névadóik ugyanis annak idején jelentős érdemeket szereztek az utca, illetve a tér kialakításában. A XIX. század közepén kezdődik el a személyi utcanevek adása. Először a politikai élet és annak eseményei nyomulnak előtérbe. Később — a századforduló táján — a régi nemzeti hősök, költők és írók stb. iránti kultusz a jellemzője. Több mint száz évvel ezelőtt Győrött is először a reformkorszak és a szabadságharc országos és helyi szervezőinek nevéről kapták a város utcái és terei az elnevezésüket. 1848-^ban, április 1-én, a mai Szédhenyi téren megtartott népgyűlésen Kossuth Lajosról, Széchenyi Istvánról, Batthyány Lajosról, Klauzál Gáborról, Deáki Ferencről, Isván nádorról, és a győri vonatkozású Lukács Sándorról neveztek el utcákat. Ugyanekkor kapott utcanevet a szabadsajtó, a testvériség és az egység gondolata, eszméje is. Az abszolutizmus elsöpörte ugyan ezeket a neveket, de az azóta eltelt több mint egy évszázad alatt legnagyobb részük utcanévadóként ma is szerepel. Ma is van a városiban Kossuth utca, Lukács Sándor utca, Széchenyi tér, Batthyány tér, illetve Szabadsajté utca és Egység tér. Érdekessége azonban ezeknek az utcaelnevezéseknek, hogy az 1848-as nagyiainkról és a nagy eszmékről később elnevezett és ma is meglévő utcák egyetlen esetben sem azonosak a szabadságharc ideje alatt elnevezett utcákkal. így 1848-ban Kossuthról a mai Kazinczy-, Batthyányról a Rákóczi-, Lukács Sándorról a Gorkij utcát, Széchenyiről a Köztársaság teret nevezték el, míg a mai Széchenyi tér volt az Egység tér, a Dr. Kovács Pál utca a Szabadsajtó utca, a Testvériség utca pedig a mai Rózsa Ferenc utca. A szabadságharc leverése után csak a hatvanas években kezdődnek meg ismét a személy-névvel kapcsolatos utcaelnevezések. A XIX. század végén és a XX. század elején Győrött is egyre inkább elterjednek. Ekkor kapnak utcanevet a magyarság nagyjai, a politikusok, tudósok, költők, írók stb. Ekkor nevezik el többek között Belvárosiban az Árpát utat, a Rákóczi-, az Arany János-, a Jókai-, a Czuczor Gergely-, a Jedlik Ányos-, a Kisfaludy- és a Munkácsy utcákat. Újvárosban a Kossuth Lajos utcát és a Petőfi teret, Nádorvárosban a Buda, a Corvin, a Csaba, a Hunyadi, a Zrínyi és a Wesselényi, valamint a Liezen-Mayer utcát. Révfaluban Báthory István, Erdély egykori fejedelme, a volt lengyel király és Damjanich János, az aradi vértanú is ebben az időben kap utcanevet. A két világháború alatt és között alig változtak az utcák nevei. Az első világháborúval kapcsolatban mindössze két utcát neveztek csak el: a mai Tanácsköztársaság útja ebben az időben Vilmos Császár út volt, és a Káptalandomb egy részét Tizenkilencesek terének nevezték el. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején is csak két új utcanév született: a Vilmos Császár utat Nemzeti Tanács útjának, a Király utcát pedig (mai Alkotmány utca) Gutenberg utcának nevezték el. A két világháború között keletkeztek még, de a felszabadulás után más nevet kaptak az Eperjes, Fogaras, Hargita, Kassai, Lőcsei, Lomnitz, a Szamos utcák stb. A felszabadulás után az utcanevek jelentős része megváltozott és a meginduló építkezések során is sok új név keletkezett. Nincsen a városnak olyan 18 Eperjes$y K., i. m. 144. 329