Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Környei A.: Bors László

és pozitív programot adott a dekadens irodalomnak, olyan alapot, amelyről a forradalmi fellendülés időszakában tovább lehet lépni, egészen a szocialista tendenc irodalomig. Az itt kifejtett nézetek adják meg Bors László költészetének a kulcsát, mert hasonló politikai tartalmúnak és hatásúnak szánta ő is költészetét, és mert ő is továbblépett a szocializmusig személyesen, politikai magatartásában és költészetében is. — Ezért nem meglepő, nem megmagyarázhatatlan az a következetesen harcos kommunista magatartás, amit a korábbi dekadens költő 1919-Jben tanúsított, ez nem lepte meg kortársait, írótársait sem.

23 1916—17-ben költészetben még nagyrészt a dekadenciánál tart, de publicisztikában már Kolozsváron előbbre lép a költő. Szociális problémákra hívja fel a figyelmet. Rabindranath Tagoréról írva idézi a nagy költő szociológiai nézeteit: ,,. . .a ráják és nagy braminok — a maguk kizsákmányoló autokratizmusával — vannak olyan veszedelmes ellenségei az indus népnek, mint az angol idegenek."

24 Ennek a nézetnek az elfogadásával a nacionalista alapot tagadja és lép osztály alapra. A birtokreformról írt cikkben radikális birtokreformot követel, méghozzá tudományos apparátussal, európai analógiákkal alátámasztva nézeteit.

25 Szépirodalmi munkássága a fentebb idézett cikkben kifejtett irodalompolitikai nézeteinek jegyében születik meg. Novelláiban a dekadens költő kifinomultságával rajzolja az élet szépségeit, szomorú szépségeit, kilátástalanságát. Hőseinek groteszk magatartását az élet borzalmaival szembeni passzív ellenállásuk és groteszk szépségideáljuk magyarázza. Ezekben a novellákban a dekadens novellairodalom legjobbjaira emlékeztető finom és frappáns lélekrajzot alkalmaz.

26 A novellákból is kitűnik a háborúval szembeni passzív humanista ellenállás, azonban azokban az írásokban, amelyek önéletrajzi jellegűek, témájuknál fogva is egészen egyértelmű ez. Űtközben. Naturalisztikus tájkép című novelláinak katonai témája a háborúnak, ugyan dekadens, de határozott tagadását teszi az író számára lehetővé.

27 Mindegyikben az égvén háborús megnyomorodottságáról és lelki ellenállásáról van szó. Sajátos megfogalmazást kap ez a probléma ,.Senki, a hős" című novellájában.

28 A bevezetésben a modern kor dekadens hősének kritikáját adia .A modern viláöban nehéz a boldogság akarása. Titokzatos hurkok és zsigerek vannak kifeszítve a szegény botorkáló elé, ha jobbra vagy balra lép egyet, állandóan intézményekbe és emberekbe gubancolódik. Ha pedig valaki elhatározza, hogy ő csak lelki életet él, abszolút passzivitásban és visszavonultan, akkor először is lemondásának áldozata, mint állandó tüzes és szöges ostor kínozza, másodszor pedig úgyis csak reáhullanak a dolgok. Kiveszett közülük a hősök csodálatos fajtája. De én még ismertem egy igazi hőst." Ez a hős Senki, a tenorista. Művész, művész-bohémekkel él együtt, dekadens költőik verseit zenésíti meg. Szertelen lelke szertelen életre ösztönzi, gesztusai, állásfoglalásai anarchistára vallanak. Ilven szertelen, hirtelen határozónak ábrázolja a költő. Kedvesével való szakí23 S. Naav László szóbeli közlése. 24 Rabindranath Tagore angol fogságban, i. h. 54. 25. Üi birtokpolitika, i. h. 26 örök vágy — Bánat és nagvstil — Már megint nem szeret senki —« Erzsébet a gvermek. a hetéra. a szent — Novella — Szerelmeim arcképcsarnoka. — i. h. Lásd II. sz. mellékletet. 27 Bors A., i. m. SSz (1959) 62. o. — \z ESz novelláin kívül: (Naturalisztikus tájkép. Kolozsvári Tükör (1916. iúl. 13.) — Űtközben. Társaság. (1916. VIIT. 6.) 28 Kolozsvári Tükör. (1916. VI. 15.) Később teljesen átdolgozva: Pózok és szerelmek. 149—151. — Itt az első változatról van szó. 299