Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Környei A.: Bors László
BORS LÁ SZLÓ 1. A költő útja a dekadenciától a kommunizmusig Sopron város történetébe úgy került be alakja, mint politikus, mint kommunista forradalmár, az 1918-^19-es forradalmak soproni előkészítője és élharcosa, akinek politikai életművét csak mintegy «magyarázza, illusztrálja publicisztikai munkássága. Pedig kortársai költőnek ismerték és ismerték el. S ha költészete, irodalmi munkássága felől közelítjük meg, sokkal plasztikusabban rajzolódik ki tragikus alakja, mint a csak politikai eseményeket tükröző — egyébként is hiányos — Sopron városi direktóriumi iratokból. A Kommün soproni vezetői közül máig az ő alakja a legelevenebb, az ő alakját tudjuk a legteljesebben a legemberibben megrajzolni. Nemcsak azt tudjuk róla, amit a hivatalos dokumentumok elárulnak, ami az írott és szóbeli kortárs-emlékezésekből kitűnik, 1 hanem látjuk az egész embert, az intelligens, határozott gondolkodót, az élet minden rezdülésére rendkívül finoman reagáló lírikust, az életet birtokba vev5 fiatal férfit, a tevékeny forradalmárt, aki a legszebb optimizmussal látta saját forradalmának jövőjét, s aki ugyanilyen optimizmussal életét áldozta forradalmi eszméiért, a sokszor megálmodott szebb, emberibb jövőért, azt a torzójában is tragikusan kerek életet, ami Bors László költői életművében tükröződik. Nem lehet őt felbontani költőre, politikusra és hősre, de költészetében sajátos módon tükröződik az egész ember és a kor, korának és a költőnek minden törekvése, ezért választottuk ezt a megközelítési módot, a költői életművön keresztül. Életében — és azóta is — mindössze két kötete jelent meg, a „Szív és száj" című verseskötet, valamint a Richly Rezsővel közösen kiadott novelláskötet: ,,Pózok és szerelmek". 2 írásainak nagyobbik része fővárosi és vidéki lapokban kallódott eddig és nagy része kallódik továbbra is ezzel osztozva a név nélkül megjelent publicisztikai írások sorsában. Az innen-onnan kiszedett írásokból — és elsősorban a fent idézett kötetekből — a fiatal költő egész életművét kell re1 öccsének, Bors Andrásnak igen értékes és objektív emlékezéseire utalunk itt dsősorban: Emlékeim a soproni Kommünről. SSz (1953/1. 33—48.). — Bors László, az ember, a költő és a forradalmár. SSz (1959) 58—72. — Ezúton szeretnénk köszönetet mondani értékes és szíves támogatásáért Bors Andrásnak. Részletesebben foglalkozik még Bors Lászlóval: Kertész I., Tanácsköztársaság, Sopron, 1919 (Sopron, 1959). — Csatkai E., Sopron egészségügye és népművelése az 1919-es Tanácsköztársaság idején. SSz (1955) II. 105—112. — Lengyel L, Futótűz. 1919 költő-mártírja: Bors László életregénye. Élet és Irodalom. (1959. aug. 21.) — Mayer G., A vörös dúlás nálunk (Sopron é. m.) 2. Bors L., Szív és száj. Versek. (Üjvidék, 1918.) Üjvidéki Hírlap irodalmi és nyomda vállalat kiadása. 8; 28 old. — Pózok és szerelmek. Bors László és Richly Rezső novellái. Sopron, 1918. Rábaközi nyomda és lapkiadó vállalat. 4; 157 old. 19* 291
