Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Barsi E.: Győr környéki gyermekjátékdalok
26. A kicsi gyereknek megfogják a fülét. Énekszóra ütemesen mozgatni kezdik. A „duksz" szónál pedig a kinyújtott mutatóujjukat összedugják. 17, 21, 22. A dal éneklésével hívogatják ki házából a csiga-bigát. 28. Tavasszal a határ fölött keringő gólyához éneklik. 19. A gyerekek párba állnak. Kettő feltartja és egymásnak megfogja a kezét. Ez az aranykapu. A sor énekszóra áthalad alatta. A dal végére érve a kapusok levágják kezüket. Akik előtt levágják, az újabb éneklésnél azok lesznek a kapusok. 20. A kézfejre tett katica bogarat himbáló mozdulattal elröpítik éneklés közben. Úgy tartják, hogy amerre elröpül, arra fognak férjhez menni. 21. 22. (lásd 17.). 23. Körbe forogva dalolják. A végén leguggolnak. 24, 25, 26. Csúfolódó énekes mondóka. 27. 30. A leányok körbe állnak, egymás kezét megfogják. A kör énekszóra balról jobbra forog. Akinek a nevét éneklik, az kifordul, s úgy halad tovább a ködben. Mikor már mindenki kifordult, akkor a beforduláshoz éneklik ki a neveket. 28. A kör énekszóra forog. A „gugg" szónál mindenki leguggol. 29. Fűzfasíp készítése közben éneklik. 30. (lásd 27.). 32. A kicsi gyerek simogatá&a közben éneklik. 32. A gyerekek csoportba állnak. Szembe áll velük a gazdaasszony, oldalt leselkedik a farkas. Párbeszéd folyik a gazdaasszony és libák között. A ,,kík ablak" résznél a libák a gazdaasszony mögé szaladnak. Akiket a farkas meg tud belőlük fogni, azokat elviszi. A játékot újra kezdik és addig folytatják, míg a libák el nem fogynak. 33. A koszorú a kör közepén áll. Szemét kendővel bekötik. Éneklés köziben a körből valaki a háta mögé megy, megérinti a vállát, s a koszorúnak ki kell találnia az ő nevét. Ha kitalálta, helyet cserélnek, ha nem, újra koszorú marad. 34. Tavaszi hidegben éneklik. 35. A kislányok forgó kört alkotva éneklik. A „guggojjurik le mind"-nél mindnyájan leguggolnak. Aztán felállnak, s újra kezdik. 36. A gyerekek oszlopba állnak. Az ének alatt egy gyerek kerüli az oszlopot, járja a kaszárnyát. A ,,kéretem" résztől felelgetve éneklik, illetve mondják a szöveget. A „dobd ki ezt" szövegrésznél a járó egyet kivesz az oszlopból és félreállítja. Addig játsszák, míg a kaszárnyából mind el nem fogynak. (A győr-újvárosi kaszárnya, az ún. kiskaszárnya ma már csak ebben a gyermekjátékban található meg. Épületét régen lebontották. Még az első világháború kezdetekor ide hívták he a katonákat. Olyan sok embert hívtak be egyszerre, hogy nem fértek a kaszárnyába, s az útszélen napokig vártak, mire rájuk került a sor. A lakosság hordott nekik enni-innivalót, meg virágot tűzött a kalapjukhoz. — Pető Kálmán tanár közlése.) 37. Egyes falukban esőben szaladgáló gyermekek énekelték, másokban meg körbe állva mondták, miközben a kör forgott. 38. Két gyerek megfogja egymás kezét, s magasra emeli. Ezek a hidasmesterek. A többi gyerek párosával oszlopba állva közeledik a kapujuklhoz. Lefolyik közöttük a párbeszéd. Majd a „búj búj zöld ág" rész alatt az oszlop átbújik a kapun. A hidasmesterek azonban a vonuló páros sorból akiket el akarnak vágni, azok előtt leeresztik a kezüket. Helyet cserélnek velük, s kezdődik elölről a játék. 258
