Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Horváth T.: A kapuvári népviselet
A házilag megvariiható gatyás öltözékkel szemben a posztó férfiruha. elkészítése már kisiparosok, a szabók munkája. Díszítéséhez a gombkötők és zsinórkészítők is hozzájárulnak. Az egyszerűbb szabású női ruhafélét, az ingvállas öltözék minden darabját házilag megvarrják a nők. A század omásodik felében kezdhetitek házilag hímezni is, a vászonrulhákra főleg szálszámolásos technikával. A bonyolultabb szabású női ujjasokat és az ünnepi fehér kendőket néhány ügyesebb, specialista asszonnyal készíttetik el. Csizmadiák készítik a lábbeüt; csizmát és a női félcipőt is. (Ezért hívják őket Rálbaközszerte sújszternak.) A század második felében Kapuvár volt a környék csizmadia-központja. A kapuvári népviselet első korszakában férfiaknak és nőknek egyaránt volt egy nyárias és egy télies öltözékfajtája. Ezek összetettebb formái alkalmasak már többféle tartalmi tényező kifejezésére a viselő személyével és a viselés alkalmával kapcsolatban. ,,—A ruházat színezésében még viszonylag nagy a szerepe a fehérnek. De a nők és férfiak viseletében is sok a színes is: élénk piros kék stb Második korszak: az 1870-es évektől az első világháború végéig A XIX. század végi kapitalizálódás Kapuvár történetében és népviseletében is új korszak indítója. A cukorrépa és kukoricatermelés az uradalomban és a parasztság körében is fejlett módszerekkel történik. Megjelennek a mezőgazdasági feldolgozó iparok is. Kapuvár paraszttársadalma tovább differenciálódik/Egyik oldalon a szegénység nyilvánul meg végletesen : Kapuvárott, de főleg Gartán és Vitnyéden rendkívül nagy az Amerikába kivándorlók száma. A másik oldalon a gazdagság ' növekszik. A századfordulóra kb. 40 családnak volt 8—10 holdnál több földje, ami az itteni jó talaj és okszerű gazdálkodás mellett nagy vagyont jelentett. A gazdák az uradalom szabta korlátok miatt földterületüket nemigen gyarapíthatják, ezért pénzüket festett bútorra; cifra ruhára tudják költeni. — A közbülső réteg egy része maga gazdálkodik, más része napszámba vagy ipari munkára jár. — Az uradalomban kialakulnak a majorok Cselédségük új társadalmi réteget jelent. A különbségek kifelé is mélyülnek: Kapuvár meggazdagodik, a környező árvízjárta falvak elszegényednek. 14 A kapuvári népviselet újabb korszakának kezdetét az jelzi, hogy a felsőruhák anyagában a kisipariak mellett túlnyomóvá válnak a gyáriak. Az öltözékek általában gazdagabbá, összetettebbé, díszesebbé válnak. A környező községek viselete egyszerűbb marad. Még Vitnyéd igyekszik legjobban utánozni Kapuvár és Garta növekvő ruházkodási pompáját. így a századfordulón Kapuvár lesz a Rábaköz leghíresebb „népviseletes" helysége, virágkorát élő parasztviseletéveL « Gyermekviselet. Csak ettől az időszaktól kezdve ismerjük a kapuvári gyerekek viseletét. A felnőttek ruhájától főleg abban különbözik, hogy az alap14 A századforduló korabeli Kapuvár történetének forrásai: Alispáni jelentés Sopronvármegye állapotáról. (Sopron, 1900—1917). — Berényi P., Sopron megye. (Bpest, 1895.) — Thirring G., A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság. (Bpest, 1904.1 224