Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Horváth T.: A kapuvári népviselet

rojtos gatya, viselt fekete 'birkából sapka, és csizma."

4 A személyleírások inget nem említenek, de természetesen hozzáérthetjük az öltözékekhez. — A felsőtestre melegítő ruhadarabként kerülő fekete ködmön a század közepe felé felcserélődik egy prémmel bélelt dolmányfélével. Ezen a vidéken a bőr ujjasokat korán visszaszorította a posztóviselet. A polgárias posztóöltözék a soproni posztós kisipar termékeivel viszonylag korán elterjedt a nyugatdunántúli parasztság körében télire. A Rábaközben világoskék, a Répoemelléken már inkább sötétkék színben kedvelik. (Csak az ünneplőről maradtak fenn emlékek.) A posztóviseletben alsórulha szerepet kap az ing és gatya. Ezek fölé kerül a posztó nadrág, mellény és ujjas. Az ünnepi ing a század közepén már gyolcsból készül, bő, de kézelős ujjal. Az alsótesten egy, a nyárihoz hasonló gatya van. Efölé szűk csizmanadrág kerül, mely paszománttal díszített, nadrágszíjjal és elöl ellenzővel záródik. Az ing és az ujjas közé iktatott mellényféle is többnyire posztó-. Tarka kelméből valót a század közepén kezdenek viselni a legények.

5 Az ujjas életkorok szerint különböző: a fiatalabbaké kevésbé meleg, hiszen általános elv, hogy fiatalnak nem illik fázni.

6 A legények ujjasa a dolmány: szabott hátú, felálló nyakú, kevéssel derékon alul ér. Gyakran csak a vállukra vetik. Fiatal házasok prémes dolmányban járnak (ami a Répoemelléken korábban kiment a divatból). Az idősebb férfiak a mellény, de gyakrabban a dolmány fölé mentét vesznek. A mente derékban hosszabb, fodrosaljú, prémmel bélelt, díszes fémgombokkal csukódó ujjas. Drága darab, 1812-ben pl. 16 Ft-ot ér, amikor „egy láda legjobb" 4 Ft-ra van becsülve.

7 A nadrágos öltözékhez nyakravaló is tartozik. A fiataloké selyem, az öregeké durvább anyagú. Felsőkabátként gatyás és nadrágos öltözékhez is, szegények körében is viselt a piros posztórátétes hosszú szűr és a rövid szűrdolmány. Csak a gazdagabbaknak telt a szűcskészítette, piros rátétes, ujjatlan bundára, vagyis subára. A század közepén egy ilyen bunda értéke Kapuvárott 10 Ft volt, ugyanakkor egy almárium (ánószekrény) 12 Ft.

8 Egy szűr viszont 2 q búza árába került a század végén. A szűr és a suba)a korabeli kapuvári viseletben ugyanúgy társadalmi rangjelző szerepű, mîrît országos viszonylatban. A rábaközi férfiak a század közepéig hordtak vállig érő, hosszú hajat, később már rövidre nyírják hajukat. A bajúszviselet már akkor is hozzátartozik a férfiak külső megjelenéséhez. Fiatalok kisebb^ idősebbek nagyobb, pödört bajuszt viselnek. — A fe viselet két fő fajtája: kalap > és sapka; Az első inkább nyárias, a másik inkább télies. A Rábaközben az 1800^as évek elején kisebb karimájú, a század közepén nagy karimájú kalapot hordanak. A század második felében a pörge, felhajtott szélű kalapnak csak Kapuvárott alakul ki egy rendkívül kisméretű változata. A kalapokat nagy tollak, szalag- vagy virágdísz szokta ékesíteni, ezekkel jelölhették is a közösségi vagy egyéni élet különféle alkalmait. A sapkafélék prémesek. Kapuvár vidékén a fekete 4 Csepreg currens könyve 370. 5 A férfi és női mellényfélékihez (a továbbiakban is) összehasonlítást ad Fél E., Magyarországi ujjatlan felsőruhák. NÉ (1936) 13—30. 6 Ehhez és a további hasonló jelenségekhez összehasonlító irodalom: Szendrey Á., A népi ruházkodás életkorjelző szerepe. Ethn. (1931) 76—85. 7 „Németh Mátyás ingó és ingatlan javainak Conscriptiója, Garthai 1812. jún. 12." Kézirat, KRM néprajzi adattára W/5. в „Süpőtz Mihály maradiki Osztály Levelek. Kapuvár I860, szept. 27." Kézirat, KRM néprajzi adattára II/l. 221