Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Kőhegyi M.: Rómer Flóris levelei Ipolyi Arnoldhoz
Méltatói 9 és életrajz-írója 10 egyaránt kiemelik, hogy ebben az időben ismerkedett meg Ipolyi Arnolddal, akinek buzdítására kezdett azután behatóbban régészettel is foglalkozni, 11 majd a természetrajzi kutatásokkal felhagyva, az archeológia terén szerzett mindmáig elévülhetetlen érdemeket. 12 E néhány, lényegében általánosságban mozgó, megjegyzésen túl nem foglalkozott tudománytörténetünk ezzel a nemcsak Rómer életében, de a magyar régészeti kutatás szempontjából is döntő időszak részletesebb feltárásával, elemzésével. Az alább közlésre kerülő levelek ismerete híján nem is vállalkozhatott erre senki. 13 Ipolyi Arnold, alapvető könyvének, a Magyar Mithológiának megjelenése (1854) után, egyszerre népszerű és ismert alakja lett tudományos életünknek. ir * Aki Pozsonyban és vidékén az irodalom bármely ágát művelte, az örült, hogy Zohoron felkereshette őt, neki munkálkodásáról számot adhatott, tőle tanácsot kérhetett. 15 Nem sikerült kiderítenünk, hogy Rómer miképpen került érintkezésbe Ipolyival. 16 Annyi azonban bizonyos, hogy Ráth Károly győri könyvtárossal, Rómer legjobb barátjával, már 1857-ben levelezett Ipolyi. 17 Könnyen lehetséges, hogy Ráth révén került egymással kapcsolatiba a két kutató. A személyes találkozás pillanatait azonban ismerjük, hiszen azokat maga Rómer írta le első könyvében. Ráth Károllyal együtt keresték fel zohori magányában a mindkettőjük által nagyrabecsült Ipolyit, aki azonban: „nem vala honn, magányos anyjától és kedves húgától legszívesebben fogadtatván, rövid pillanatot vetettünk egy falusi pap erejét — főleg ha a javadalom oly silány és terhes, mint barátunké — majdnem felülhaladó gazdag könyvtárára, és a régészetbe vágó sokféle s igen érdekes darabokat tartalmazó gyűjteményére. — Megjött végre sétáiból szíves gazdánk, ki oly valódi örömmel, oly nyílt őszinteséggel fogadott bennünket, mint azt egyedül ugyanazon szak avatottjai közt tapasztalhatni, úgy hogy ezen élvezetes pillanat bizonyosan sokáig fog szívünkben visszatükrözni. Nem lett vége-bossza a sok kérdésnek, tanácsnak, utasításnak, jegyzeteknek, felvilágosításoknak, bámulásnak és jövőre való terveknek. . . Ráth barátom az oklevelek és történelem, — én a régészet felé irányozám a beszédet, míg mindenik saját szakmájából valami ritkaságot választván lecsendesedett, vagy hogy a tanulságos beszéd számára el ne vesszen, az érdekes és drága régészeti munkákat lapozgatá." 18 10 Kumlik E,, i. m. 11 Ponori Tihewrewik Józsefhez írott, 1843-ban keltezett levele azonban arra figyelmeztet, hogy természetrajzi érdeklődése mellett — már első győri tanárkodása idején is — szívesen foglalkozott műemlékeinek történetével. Javarészt kiadatlan leveleinek sajtó alá rendezése bizonyára még bővíteni fogja erre vonatkozó ismereteinket. Kőhegyi M., Adatok Rómer Flóris munkásságához. Arrabona 7 (1965) 555—556. 12 Kanozsai M., 100 éves a „Műrégészeti Kalauz". Arrabona 8 (1966) 215—222. 13 A leveleiket az OSZK kézirattára őrzi több, másokhoz címzett levelével együtt. 14 Ipolyi A., Magyar mythölogia. (Pest, 1854.) 15 Pór A., Ipolyi Arnold. (Pozsony—Bpest, 1886) — Hehler A., Ipolyi Arnold emlékezete. Sz (1923) 235—246. 16 Nem tartalmaz erre vonatkozó adatokat Hampel J., Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról. Emlékbeszédek a MTA elhunyt tagjai fölött. VI. 3. (1891) adatgazdag, személyes élményeket ismertető méltatása sem. 17 Jenéi F., Ráth Károly levelei Ipolyi Arnoldhoz. Arrabona 8 (1966) 187—199. 18 Rómer F., A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. (Győr, 1860.) 24—25. 196
