Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Cserey É.: A győri Xántus János Múzeum cserépkályhái

kék spriccelt alapon fehér csillagminták ügyesen egyensúlyozzák. A század közepén a még mindig henger alakot mutató kályha a biedermeier romantikus hangulatát sugározza. A plasztikus díszítés mellett írókás festést is használnak. A spriccelt szürke mázon a stilizált növényi mintákat írókával festette Dachauer János az egyik kályháján (6. ábra, lásd Katalógus 6.). A XIX. század közepétől a műszaki ismeretek fejlődésével a hőenergiát jól hasznosító, gazdaságosabb tüzelőrendszert alakítanak ki a belső füstjárat megfelelő szerkezeti kiképzésével. Ezeket a kályhákat már belülről fűtötték. A kályha belsejében füstjáratokat alakítottak ki, és így a füstelvezető nyílás felülre került. Ezzel a megoldással a kályhatest teljesen átmelegedett és így a meleget tartani tudta. A belső szerkezet kialakításával párhuzamosan a kályha formája is megváltozott. A nagy hengeres kályhák elkarcsúsodtak, úgynevezett „darázsderekúak" lettek. Az egyes kályhatagok illesztését rézpántokkal erősítették. A két bemutatott kályhát (7—8. ábra, lásd Katalógus 8—10.) áttört' meander, stilizált növényi elemek díszítik. Az elsőt Magyary József, a másodikat Dachauer Ferenc készítette. Ezekkel, a múlt század második felében rövid ideig divatos kályhákkal egyidőben az úgynevezett ,,svéd" cserépkályhákat is használták. A kályhák olyan idomrészekből álltak, melyek a füstrendszer egyegy tagját képezték, ennélfogva a díszítésre csak igen kevés hely jutott. Legfigyelemreméltóbb ilyen cserépkályha (9. ábra, lásd Katalógus 14.) Fruhmann Antal I. vagy Magyary József műhelyéből került ki. A felső rész előlapja félkörívesen bemélyül, kétoldalt az előreugró lizéna barokk stílusban ívelt. Igen sikerült darab, amelyen a forma és a szerkezet egymással egyensúlyban van. A dénesfai Cziráky kastélyból került a gyűjteményibe a mázatlan égetett agyag kandallókályha (10. ábra, lásd Katalógus 15.). Az eklektikus stílusú tárgy készítőjét nem ismerjük. A barokk és klasszicista díszítő elemek szerencsés együttes alkalmazása mértéktartó eleganciát kölcsönöz a kandallónak. A kályha felsőrésze a kandallóra támaszkodik, a Czirákyak címerével díszített. Ezzel a feltétlenül megrendelésre készült darabbal egyidős az ötszög alaprajzú cserépkályha is (11. ábra, lásd Katalógus 16.). A csempékből felrakott nemesen egyszerű ökörszemsoros és szőlőlevéldíszes tárgy Dachauer műhelyéből származik. A század végén áttérnek az úgynevezett „zsák" formájú kályhák előállítására. Ezzel egyidőben a gyáraik megkísérelik a poroelánkályhák gyártását is, amellett azonban főleg olcsóbb cserépkályhákat készítettek a régi stílusokat utánzó csempékből. A közkézen forgó gyári mintakönyvek hatása a kisiparosok munkáin is érezhető. A századfordulón előállított kályháik legtöbbször a gyári formák és díszítések felhasználásával készültek. Fruhmann Antal II. műhelyéből kikerült, s bemutatott cserépkályha (12. álbra, lásd Katalógus 2,3.) — neo gótikus díszítése megtalálható a Zsolnay gyár mintakönyvében is. Ettől eltérő, eredeti elképzelést valósít meg a Magyary műhely 1 irókás festésű kályhája (13. ábra, lásd Katalógus 29.) —, ahol a sötétbarna mázom az egész felületet betöltő színes rozetták igen üdítők, virágcsokorra emlékeztetnek. A XX. század elején divatos szecessziós stílusnak Fruhmann Antal II. „zsák" formájú cserépkályhája tipikus példája (14. ábra, lásd Katalógus 31.). A stilizált növényi díszek között színes festésű tájképet helyeztek el, amely a hasonló korú gyári készítmények egyik variációjának mondható. A gyűjtemény teljes leírását, a harmincegy kályha adatait: fűtési rendszer, technikai eljárás, máz, készítő, eredeti használati hely, készítés kora, méret stb. a katalógusban közöljük. 187