Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

vette. Ugyanakkor utasította Csemez Péter megyei pénztárost, hogy a felmerült 136 forint és 35 krajcár fuvar és napidíjat a megye házipénztárából fizesse ki. mert a költségek „nem, a szokott megyei, hanem országos érdekű közigazgatási teendőkből eredetiek".

57 A minisztériumba felterjesztett határozatokra — elsősorban a házipénztáriból kifizetett 136 forint 35 krajcár költséggel kapcsolatiban — a Közmunka és Közlekedési Miniszter 16 756/1969'. számú leirata tartalmazta a választ. Közölte a megye vezetőségével, hogy a dunai hajósmalimok jogosítványainak hivatalos rendezése kettős célból történt. Az első cél az volt, hogy a kormány és a törvényhatóságok a szabályszerű malomjoggal .rendelkező hajósmaJjmoknak rendes álló- és váltóhelyeiket jelöljenek ki. A jogtalanul bekötöttek kiköttetése és megszüntetéséről pedig együttesen gondoskodjanak. Mindezek végrehajtása közrendészeti szempontból történt amiből az következik, hogy a minisztériumból kirendelt bizottsági elnök és a terület szerint illetékes folyammérnök közreműködési költségeit a ,,közkincstár" fedezze. Azonban a bizottság helyszíni kiszállása a malomtulajdonosoknak lehetőséget nyújtott arra, hogy az 1867. évi ideiglenes hajómalmi rendszabály 10. §-ával elrendelt igazolásokat rövid úton, a tárgyalás színhelyén bárki bemutathassa. Ugyanitt a vitás ügyeket azonnal megtárgyalhatták, sőt a megnyugtató határozatok meghozatalához netán szükséges helyszíni szemléket is nyomban meg lehetett tartani. Az eljárásnak ez a rövid és kényelmes módja tehát a malmosgazdák dolgát lényegesen megkönnyítette. Nem volt szükség kérvényezésre, sem különféle igazolásoknak hosszabb, hivatalos közigazgatási úton történő bemutatására. De nem kellett külön-külön helyszíni szemléket sem tartani, vagy ilyet kérni. Az eljárásban érdekelt malmosgazdák tehát ezen a módon tetemes költségektől és időveszteségtől szabadultak meg. A második cél tehát kizárólag az volt, hogy az érdekeltek minél kisebb költséggel és idejük felesleges elmulasztásával tehessenek eleget a rendeletben lefektetett kötelességeiknek. Mindezek 'előrebocsátása után a minisztérium helyénvalónak tartja, hogy a kiküldött megyei tisztviselők költségeit az elsorolt előnyöket élvező malmosgazdák viseljék. Az elmúlt év december hó 6-án készült 629. számú felterjesztésre válaszolva pedig a minisztérium utasítja a megye vezetőségét, hogy a malmok rendezésénél közreműködött megyei tisztviselőknek a házipénztárból kifizetett 136 forint 35 krajcár költségét az érdekelt malomtulaj donosokfcal téríttesse meg és az összeg beszedéséről a saját hatáskörébe intézkedjen.

58 A minisztérium válaszát Győr megye bizottmányi ülése is megtárgyalta és tudomásul vette. Felszólította a szolgabírókat, hogy az összeíró-bizottság tagjainak költségeit rövid határidőn belül az érdekelt molnároktól hajtsák be.

59 A malmok összeírását, jogosítványaik felülvizsgálását követő időben a malomrévekbe rövid ideig tartó nyugalom költözött. Az 1867. évi 4916 számú malomrendszabály részletesen elsorolta a malmosgazdák kötelességeit, a malomállítás és molnár jog •megszerzésének útját, a malomkönyvecskék kiállításának módját, egyszóval rendezte mindazokat a tudnivalókat, amelyek hosszú időn keresztül oly sok félreértésre, ellenségeskedésre szolgáltattak okot. A rendező bizottság pedig küldetése fontosságának tudatában a malmok munkahelyeit ott jelölte ki, ahol azok a hajók járását nem akadályozhatják. Ügy tűnt fel, 57 Uo. Győr megye Bizottmánya jegyzőkönyve 1869. év 629. 58 Uo. Alispáni iratok 1870. év 141/alp. 59 Uo. Győr megye Bizottmánya jegyzőkönyve 1870. év 48. 172