Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

ÍM A városi tanács közgyűlése a leiratban foglaltal^fctwdomásűl verte. Ugyanakkor megállapította, hogy a „városhoz tartozó KisrDuna részen" malmok soha nem voltak, tehát nincs szükség további intézkedésre.

17 Győr megye közgyűlése pedig 1844. év január hó 17-én tárgyalta a Helytartótanács múlt évi 41 892. számú leiratát. A napirendre tűzött rendelet arra utasította a megyét, hogy a Helytartótanács előzetes engedélye nélkül új hajósmalom bekötését, továbbá a már működő malmok 'más helyre kötését ne engedélyezze. Gondjuk legyen a megyei hatóságoknak arra is, hogy a hajósmalmokat kijelölt őrlőlhelyeiken csakis malomkarókra kössék be. A közgyűlés Kovács Márton és Horváth Dániel főbírókat bízta meg, hogy az érdekelt uradalmakkal ismertessék meg a Helytartótanács leiratát és ellenőrizzék a rendelet pontos végrehajtását.

18 A következő évtized eseményeiről nem adhatunk számot, mert ezidőről írásbeli vagy egyéb adataink nincsenek. Ennek ellenére mégis arra gondolhatunk, hogy a királyi parancs végrehajtása nem járt ä remélt sikerrel. Ugyanis az történt, hogy a végrehajtás tárgyában tömegével készített hatósági rendeleteknek talán az összehangolása, egybefogása céljából a helytartóság ideiglenes főnöke nyomtatásiban megjelent, ideiglenes hajósmalmi-rendszabályt tett közzé.

19 Az ,,1850 nov. 21-ről" jelzett körrendeletet a Győr megyei hatóságok azzal az utasítással küldték tovább a hajósmolnárjcéhek elöljáróinak, hogy ismertessék meg a benne foglaltakat a céhükbe tartozó malmosgazdákkal és m olinárimest erekkel.

20 A gyenge magyarsággal megfogalmazott, négy nyomtatott oldalon huszonhárom pontba foglalt rendszabály kivonata a következő utasításokat tartalmazza: 1. § Hajósmalom felállítására és abban a molnáripar űzésére jogosítványt csakis a. megbízott állami hatóságok adhatnak.

21 Iparjogot és hajósmalom bekötésére engedélyt már csak azok kaphatnak, akik az ipari és .Jolyórendőrségi"

22 törvények feltételeinek eleget tesznek és megfelelnek a hatóságok megszabta követelményeknek. 2. § A hajósmalmokban folytatott molnáripar személyes iparjog.

23 Egyedül csak a jog birtokosának özvegye örökölheti, másra átruházni semmilyen címen sem lehet. Az özvegy joga is csakis annak a községnek határában érvényes. amelyikben férje az iparjogot megszerezte. 17 GYÁL Győr város tanácsának jegyzőkönyve 1843. év 1143. 18 Uo. Győr ímegye közgyűlési jegyzőkönyve 1844. év 215. 19 XJMA Céhir. 20 Czigány B., i. m. 4. (1962) 115. A XJMA céhiratai közt található eredeti nyomtatvány utolsó oldalán grafit irónnal írt „Csiosó" helynév olvasható. A esicsói hajósmolnárok az 1846-^ban alakult szapi. medvéi, öttevényszigeti, szemtpáli, kövecsi és nagybaj esi egyesült molnárcéhnek voltak a tagjai. 21 Czuczor G. és Fogarasi J., i. m. 4. (Pest, 1867) Malomjog = Jog, melynél fogva valaki vízi, vagy száraz, vagy akármily malmot állíthat bizonyos helyen. Uo. 3. (Pest, 1865) Iparjog = Jog, jogosítvány valamely iparűzésre. 22 A körrendelet 1. §-a zárójelben gótbetűkkel „Strompolizei"-nék nevezi. Folyamrendörség = A folyóknalk (meder, part, építmények, vízhasználatok és hajósmalmoik), továbbá a halászatnak hatósági ellenőrzés alá tartozó rendőri felügyelete és közigazgatása. Nincsenek külön közegei, a rendőri tennivalókat a helyi rendőrség látja el. Szaktanácsadói a folyammérnöki hivatalok és azok beosztottai a fölyamfelvigyázók, vízrnesterek, gát- és zsilipőrök. 23 Személyes iparjog csakis azt illeti meg, aki azt megszerezte. Birtokosa másra át nem ruházhatja. 155