Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Uzsoki A.: A győri vastuskó

kereskedő kiibővítette és a ház külső falában kb. 130 cm magasságban fülkét alakíttatott ki, s ebbe helyezte a vas tuskót, melyet kb. 2,5 cm széles vaspánt erősített a falhoz. A vaspánton lakat volt. Ez az üzlet az 1930-as évekig állt fenn, amikoris a ház helyére újat építettek.

15 Ehhez is fűződik monda, mely szerint a Pozsonyiban járt lakatos legények egy-egy szeget verteik bele.

16 A szegek elhelyezése és hasonlósága azt igazolja, hogy megrendelésre készült üzleti jelvény. A budai vastuskó jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum kiscelli múzeumában [Látható (5. ábra). Korhadt és megcsonkított, 132 cm magas fatörzs, melyen 3 ágvégződés és egy ághely látszik. Utóbbi mutatja, hogy az ágvégződések nem természetes ágak, tehát nem tartoztak eredetileg a törzshöz, hanem valamenynyit úgy csapolták bele. A fatörzset vaslemezek borítják, s a lemezszélek, a győrihez hasonlóan, hornyoMssal vannak egymáshoz illesztve. Felső felén ritka elosztásban kovácsszegek borítják, ezenkívül mintegy 10 db korongfejű szeg is bélé van verve; ezek némelyikén IR vagy WR bevésett monogramok olvashatók. Kis téglalap alakú vaslemez lapocska is van rajta. A törzset alul 6 cm széles vaspánt fogja körül. Közepén egy vasgolyó (ágyúgolyó) látható a fa szétroncsolt mélyedésében. A vastuskót személyesen vizsgáltam meg, így alkalmam volt régebbi leírásokkal összehasonlítani.

17 Néhány évvel ezelőtt még eredeti helyén állt Budán, az Iskola utca 22. sz. földszintes ház Vám utcai sarkán, a falban kiképzett kis fülkében.

18 Valószínűleg kocsi kifordította helyéből, ezért szállították be a (múzeumba. Tóth Béla egy öreg budai polgárra hivatkozva azt írja, hogy a földszintes épület állítólag a 19. században még a bognárcéh-legények tanyája volt. A vándorló legények induláskor és érkezéskor nevük kezdőbetűivel ellátott fejű szegeket vertek bele. Történetéhez érdekes epizód is fűződik. A szabadságharc idején Budavár ostromaikor, 1849. május 21-én a Gellért hegyről a magyar pattantyúsok ágyúgolyója csapódott a vastuskóba, s ez lenne a jelenleg látható vasgolyó.

19 Dormuth Árpád véleménye szerint a legutóbbi időben a vastusikó fűszeres bolt cégére volt.

20 Rendeltetése cégér lehetett eredetileg is. Az említett múzeumban van a pesti vastuskó is.

21 154 om magas fatörzs, melyet szegoszloprnak. is neveztek.

22 Felső része imár csonka, hiányzik róla az ágas végződés, mely korábban letörött. Vaslemeziborítása van, melybe ritkán elosztva kovácsszegek vannak beverve. Az oldalán — a budaihoz hasonlóan — mesterséges ágcsonkok lehettek, erre utalnak a csapolási mélyedések. Felső résziét 2 cm széles vaspánt veszi körül, melyen vas lakat függ (fi. ábra). A lakat korong alakú, de mindkét oldalát pajzs alakú lemezek fedik; a kulcsnyílás helyén takarólap van. Sajnos annyira elrozsdásodott, hogy külső vizsgálattal nem tudtam megállapítani, van-e szerkezete, vagy pedig hamis. 15 Dr. Julius Kálmán szíves közlése. 16 Forbat i. m. 517. 17 Megköszönöm dr. Seenger Ervinnek, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos kutatójának szíves felvilágosítását és segítségét. 1« Budai Napló XVI. {1019) 618. sz. 6. — Gerő L., A magyar építészet haladó hagyományai. (Budapest, 1951) 31. — Budapest ^műemlékei. I. Magyarország műemléki topográfiája. IV. (Budapest, 1955) 688. — Zakariás G. S., Budapest. Magyarország műemlékei. 3. (Budapest, 1961) 31., 123. kép. 19 Tóth B. i. m. 222—223 20 Dormuth Á. — Marosi A. i. m. 88. 21 Leltári száma: 3063. 22 Dr. Seenger Ervin szíves közlése. 139