Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Uzsoki A.: A győri vastuskó

utal egy 1864. évi újsághír is, mely a Széchenyi téren lévő piac egyik elárusítóhelyének végkiárusftását közli, s így határozza meg a helyet: Széchenyi téren, sátoriban, a ,vastusko'-nak átellenében.

6 A 19. század második felében alakulhatott ki róla az a legenda — ímely niég napjainkban is általánosan ismert —-, hogy a vastuskóba a szegeket a céhvilág vándorlegényei verték, akik Győrött jártukban itt megfordultak, vagy ide visszatértek.

7 Ennek a mondának az eddig isimertetett adatokon ikívül ellentmond "a jelvény 'technikai vizsgalata is. A legenda kialakulásához az a tény is hozzájárulhatott, hogy már Zittritsch idejében néhány vándorlegény valóban belevert szeget és rézpénzt szegezett rá, mely a 'gazdának bosszúságot okozott.

8 Ezek azok a szegek, csavarok és elkopott rézpénzek, melyek a többezer kovácsszeg között még láthatók, mintegy 10— 12 db. A majdnem másfél száz éves vastuskó borítását az idő nagyon megviselte, már a század elején azt írta róla Tóth Béla, hogy fekete olajfestékkel van bemázolva a vasbunkolat, ,,mely alatt a fa már korhadásnak indult, sőt itt-ott porrá is lett".

9 Szerencsére nem romlott tovább ehhez hasonló mértékben, így aránylag kis károsodással megmaradt napjainkig. 1966-iban a győri Ingatlankezelő Vállalat, a vastuslcós ház kezelője, felkérte az Országos Műemléki Felügyelőséget a vastuskó restaurálására, mert a rozsda már komoly károkat okozott a vaslemezborításíban. A munka elvégzésére azonban nem vállalkoztak, hanem a Xántus János Múzeumot ajánlatták. így rendelték meg restaurálását és konzerválását a múzeumnál. A feladatot Gyimes Győző, a imúzeum restaurátora végezte el.

10 Ekkor alkalmunk nyílt az alapos vizsgálódásra, melynek során megállapítottuk, hogy lakatos készíthette megrendelésre és a szegeket is szabályos elosztásban, egyidőben verte bele. Nem lehet szó arról, hogy vándorlegények alkalmi szegbeverése borítja a fatörzset. Ebben az esetben nem lennének szabályos elosztásban, s minden szeg más-más típusú és nagyságú lenne, míg ezek általaiban egy típusúak. A város lakosságának, a mindennapi látvány oly megszokott volt, hogy amikor augusztusHSzeptemberben a múzeumban restaurálták, hiányolták, majd a sajtó felkérésére kellettt nyilatkoznunk további sorsáról.

11 Ekkor határoztuk el, hogy kis dolgozat keretében ismertetjük történetét és vele kapcsolatban megemlékezünk a hazai és a szomszédos országok városaiban található vastusk ókról. A győri vastuskó legközelebbi példája Csehszlovákiában van, a pozsonyi Mestské múzeumban található. 170 cm imagas tölgyfa, öt ágvégződéssel, az 6 Győri Közlöny (1864) 375. Czigány Béla volt szíves erre az adatra felhívni a figyelmemet. 7 Borbiró V. — Valló I. i. m., Jenéi F. i. rn., Jenéi F. — Koppány T. i. m. 8 Tóth B. i m. 9 Uo. 10 A restauráló és konzerváló munka során Gyimes Győző restaurátor (megállapította, hogy a több darabból álló, már javított, foltozott vaslemezborítást régebben bitumenes réteggel vonták be — nyilván a rozsdásadás ellen. Ezt a réteget fizikai úton lefejtette, majd a vaslemez korróziótermékeit kémiailag eltávolította és védőréteggel vonta be. A fatörzset étitatással konzerválta, hogy az időjárás viszootagságainaik ellenálljon. Szeptember első felében került vissza a konzervált vastuskó az eredeti helyére. A közvetlen fizikai, erőszakos rongálódás megelőzésére alul 60 cm magas, szögvasból készült hengeralakú ráccsal vettük körül. 11 (maros) [Maros L.], A vastuskó legendája. Kisalföld XXII. (1966) 130. sz. június 13. 136