Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Csatkai E.: Ritka metszet a győri Xántus János Múzeumban a vimpáci feszületképről

RITKA METSZET A GYŐRI XÁNTUS JÁNOS MÚZEUMBAN A VIMPÁCI FESZÜLETKÉPRÖL Ez az eddig ismeretlen metszet az ún. kis-ájtatossági-képek sorából való, amelyekről a szakirodalomban ezeddig kevés szó esett. Általánosan szentképnék hívják, és legtöbbször imakönyvibe csúsztatott kis grafikai lapot értenek alatta. A német nyelvterületről katalógusszerű nagy kiadvány jelent meg róluk Spamer nevű tudóstól.

1 Műfaj szerint a művészettörténethez tartoznak, hiszen nagy művészek, kiváló grafikusok sem vetették meg. Mikor a 15. századiban fellendült a rézmetszet és fametszet, a könyv lapjairól kilép az önálló grafikai lap, terjedelem kérdése már csak, hogy a kis-ájtatossági kép is életre keljen. Dürernek is vannak ilyen kis lapjai. Nagyobb igényeket pergamenre festett képecskék elégítettek ki, a 18. században igen gyakran csinos csipkézett papírkeretelésében. A sokszorosított fajtáknak se szeri, se száma: színezett és színtelen fametszetek, rézmetszetek, a 19'. század első felében acélmetszetek, ezt nyomon követve kőnyomatok és végre, hogy elveszítsen az alkotó kéz adta bármely csekély ihletettségét is, a műnyomat jelentkezik napjainkig. Aszerint, hogy kinek használatára szolgál a kis-ájtatossági-kép, főleg a 18. századtól fogva a néprajz is illetékes a vele való foglalkozásra. Korábbról van magyar példa is rá, hogy a legfelsőbb körökben is van keleté. Esterházy Pál, a későbbi első herceg, kapott névnapjára a feleségétől ilyen pergamen képecskét női szent ábrázolásával és ezzel a felirattal: „kinek kívánok sok sok Páll napiat ernije megh. 1669-ben attam klednek képett. Kinek szeretettel szolgáló felesége Groff Esterhass Ursula".

2 Mégis az idők folyamán a búcsújáróhelyekre tóduló nép lett a kis-ájtatossági kép legjobb vevője: a kis metszet olcsó volt, és nem minden vonzó erő nélkül állott rajta a szövegnek ama kitétele, hogy a metszetet az eredeti csodatevő kegyképhez érintették, ezzel annak csodatevő erejét is átvétetve. Épp ezért a kép hátára, vagy még egy-kcét lapot hozzácsatolva, ezekre a színhelyen vagy otthon elmondandó hathatós imákat is nyomattak, így egy kis füzetté növekedett meg a kép. Az imák zömének szerzői egyszerű, sokszor túlbuzgó emberek, előimádkozók; ilyen volt Kapuvart bizonyos Giczi Imre a 19. század utolsó negyedében, akinek majdnem 10 efféle füzetkéjét adták ki pesti nyomdák, amelyek főleg a vallásos ponyva terjesztéséből éltek, így a Bagó, Bu1 Spamer, A., Das kleine Andiachtsbild. (München, 1929) 21 tábla és 53 szövegillusztráció. Közvetlen szomszédságunkban megjelent: Riedl, A. és Klier, K. M. LiedFlugblattdrucke aus dem Burgenland. (Eisenstadt, 1958) Főleg fametszetes címlappal ellátott dalok és imák: soproni nyomású 102, magyaróvári 63, győri 8. 2 A pár évvel ezelőtt megszűnt kisimartoni Wolf múzeumban. 127