Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Gabler D.: Előzetes jelentés a barátföldpusztai tábor 1964–65. évi ásatásáról
A táborfallal együtt épülő belső torony alakja tehát korábban szabályos négyzet lehetett, egy későbbi átépítés során a nyugati falszakaszt kiszedték. Ennek nyoma a 17. metszetben jól látható, a faltól keletre, mintegy 40 cm-re egy mély omladékgödör jelentkezett, ebben húzódhatott a korábbi toronyfal. így alaprajzilag a két leggyakoribb változat, a trapéz ül. négyzetalak a barátföldi tábornál keveredett. Négyszög alakú belső saroktornya volt a szentendrei, 62 százhalombattai, 63 nagytétényi 64 és albertfalvi 65 táboroknak — valamennyi a II. században épült —• trapézalakú tornyot találunk a dunabogdányi 66 erődnél. A torony belsejében az északkeleti sarokban fehér mészpadlót találtunk, a többi részen ennek csak nyomai kerültek elő. A falsaroknál a nagy felületen előbukkanó mészpadló felett egy újabb kis mészréteg mutatkozott, talán az átépítés során megemelt padlónívó egy darabja lehetett. A keleti zárófal közelében vörös és fehér vakolatdarabokat találtunk. E zárófal teteje átlag 23—25 cm-rel van magasabban mint az említett mészpadló, ennek ellenére küszöböt, bejáratot nem állapíthattunk meg, talán falépcső vezethetett fel a toronyba. 16. árkunkban a lekerekedő sarok előtt egy kis falrészletet találtunk, további részét a 19. és 21. szelvénnyel kutattuk. Ennek során kiderült, hogy egy félkör alakú, a fal síkja elé ugró saroktoronyra bukkantunk. A félkör jobboldali íve a belső saroktorony északi oldalfalának folytatásába esik, a, baloldali azonban még a későbbi átépítés során szélesebbre nyitott falon is túlmegy. A félkör alakú saroktorony falának külső ívét már a feltörő talajvíz miatt nem tudtuk mindenhol pontosan meghatározni, ez csak a 21. szelvényben megtalált részlet alapján sikerült, ahol viszonylag magasabban volt. Eszerint a félkörív külső sugara, azaz a fal síkjától legtávolabb eső pont 360—380 cm-re lehetett, belső sugara 200—220 12. ábra. Az északi oldalon feltárt belső saroktorony részlete. A baloldali rész későbbi hozzáépítés 62 Nagy L., AÉ (1939) 143. 63 Mócsy A., AÉ 82 (1955) 65. 64 Paulovics I., II limes Romano in Ungheria Quaderni deli' Impero. 4 (1938) XVI. 65 Nagy T., AÉ 85 (1958) 203. 66 Szalay A., AH 10 (1933) 12. 85
