Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Gabler D.: Előzetes jelentés a barátföldpusztai tábor 1964–65. évi ásatásáról

képen olyan kevés, valószínűnek tarthatjuk, hogy a mai útnál rövidebb volt a római. Az út nyomait — Arrabonát elhagyva — a Pillinger pusztán sejtette Lovas Elemér,

6 ahonnan a mai Kunsziget dunaparti részén vezethetett tovább a Toronyvár dűlőben megtalált burgus felé.

7 Megerősíti e feltevést Kunsziget német neve is: Hochstrasse-Sziget. Régebben Öttevényhez tartozott, melynek neve Höchstmasse volt. A név nyilván a római útra utal, ezt egyébként a mai Országút dűlő elnevezés is alátámasztja. A fentiekben leírt útvonal, mint legrövidebb összeköttetés Quadrata és Arrabona közt — már a Tabulán megjelölt rövid távolság miatt is valószínűsíthető. A barátföldpusztai táborral azonosítható Quadrata (Quadratum) a Notitia Dignitatumban is szerepel.

8 A IV. században az équités Mauri egysége állomásozott itt. A népvándorláskorban a tábor elpusztulhatott, a középkor folyamán köveit részben a lébényi templom építése, irészben a győri vár XVI. századi erősítése során használták fel. Az ásatás előzményei Hosszú idő után az első adat Pococke útleírásában olvasható.

9 A szerző szerint a Győrbe vezető országút mellett egy egyedülálló parasztház nyugati oldalán néhány kis, mesterségesnek látszó halom áll, melyet árok vesz körül, a felszínen sok tégla látható. Az épület négyszögletes volt, ezért nevezhették Quadratának („a square castle-froim whence the place took its name"). Meglepően jó adatokat szolgáltat a castrum múlt századi állapotáról A. Stronz, aki az itt talált tetőfedő cserepek, terméskövek és habarcstörmelék, de főleg a felszín egyenetlensége, szabályos kiemelkedései láttán feltételezi, hogy ezen a helyen a római korban erőd állhatott, amely az Alsó Pannóniába vezető utat védte. 1857-ben még feltűntek egyes épületcsoportok nyomai a tábor belsejében, a köztük futó utak pedig, a szerző szerint sugárszerűen futottak ki (?). A mintegy 100 ölnyi sáncban sok téglán látható a COH III A°I jelzés, gyakori a császárkorból származó rézpénz.

10 Stronz részletesen leírja a Barátföldtől nem messze fekvő jánosházapusztai Rámái domb későrómai temetőjét is, melyet Constantinus Galerius, Licinius és Crispus érmei kelteznek.

11 Néhány évvel később Rómer Flóris ,,Római várnák" c. dolgozatában számol be az „öttevényi erőd"-ről — nagyrészt Stronz adataira támaszkodik.

12 Pococke után ő is felveti annak lehetőségét, hogy a szabályos, négyzetalakú tábor azonos lehet a Itinerarium Antoninianumban szereplő Quadratával. Ezt az azonosítást teszi magáévá Lovas Elemér, a győri bencés gyűjtemény őre, aki többször járt Barátföldön, terepbejárásai során Coh. Aelia Sagittaria, Leg. XIII Gemina és Coh. III Alpinorum jelzésű téglákat talált. A castrumot a II. századra keltezi.

13 Az első ásatást a területen a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyesület végezte 1937. augusztus 2-től, Kováts István városi főmérnök vezetésével. 6 Lovas E., Régészeti kataszter. Kézirat XJMA 7 XJMA 1949. III. 29 Mithay, 1965. VII. 14 Gabler 8 Not. Dign. Occ. 34 9 Lásd Kubiischek, W., JA 6 (1912) 120. 10 Stronz, A., MCC 2 (1857) 220—. 11 Uo. 12 Rómer F., AK III (1862) 43—. 13 Lovas, Pannónia római úthálózata. A téglabélyeget lásd CIL III 4665. 69