Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Nováki Gy.: Őskori települések Fertőrákos mellett;

A tárgyalt fertőrákosi felszíni cserepek másik csoportja valószínűleg hasonló vonalkázott háromszögeket mutat, de a közökben ezekkel párhuzamos, derékszögben megtörő kettős vonal fut, ugyancsak vonalkázva (7. ábra 2, 3, 6). Az utóbbi díszítőelemmel találkozunk a Bajé B rétegben, de egészen más rendeltetéssel.

49 Területileg és kultúrhatás szempontjából ugyan távol esik, de a kevés hasonló lelet miatt a badeni kultúrát megelőző időből a bodrogkeresztúri kultúrát

50 is meg kell említeni, ahol hasonló jellegű díszítőelemmel gyakran találkozunk.

51 Talán közelebb áll már az az analógia, amely Brno—Lisen I. rétegben került elő és amely réteget A. Medunová-Benesová a Jevisovice Ci és B réteg közötti átmenetnek tartja, tehát a badeni kultúra késői fázisába tartozik.

52 A most tárgyalt geometrikus mintájú felszíni cserepeket tehát nem tudjuk pontosan kultúrához vagy korhoz kötni, mindenesetre annyi megállapítható, hogy a feltárt gödör leletanyagától ugyan elválnak, ide a két leletegyüttes között igen kevés időbeli különbség lehet. A környező felszíni leletek között még három kőbaltát lehet az előzőkéhez hasonló korba helyezni, egy kisméretű lapos kőbaltát szerpentinből, h.: 5,5, sz.: 3,2 cm (8. ábra 2), egy bazaltkőből kinagyolt, kőbalta-alakú szerszámot, mindkét lapján kevés csiszolt felülettel, h.: 21,8, sz.: 8,4 cm (8. ábra 7) és végül valamennyi közül a legszebb, teljesen ép, sötétzöld színű nyéllyukas kőbaltát szerpentinből, h.: 13,8, sz.: 5,5 cm, mely az ásatási területtől kissé távolabb, a fentebb említett sportpálya közelében került elő (8. ábra 6). Ezeknek a kőbaltáknak az anyaga ugyancsak távolabbi területről származik. Végül még három cserepet ismertetek a felszíni leletek közül, ezek korban már a bronzkor második feléből, a halomsíros kultúra idejéből származnak. A legjellemzőbb egy dudor töredéke, amely nagy területen mondható általánosan elterjedt díszítőelemnek ebben a korban (8. ábra 4).

53 A másik két darab érdes felületű oldal-, illetve fenéktöredék, az egyik ujjbenyomásökkal díszített bordával (8. ábra 3, 5), ezeknek párhuzamait ugyancsak nagy területen találjuk ebből a korból.

54 A R. Pittioni

55 és Kőszegi F.

56 által megrajzolt elterjedési térkép szerint a bronzkor második fele Sopron környékén egyelőre fehér foltot jelent. A Boglárhegyen tehát a késő rézkorban és a bronzkor második felében telepedett le az ember. 1957-ben a sportpálya K-i végében zsugorított csontvázak kerültek elő. A leletek sajnos elkallódtak, így ma még nem tudjuk, melyik korszak temetőjét lehetne itt megtalálni. A késő rézkorban különben már korábban is ismert volt erről a környékről. A most feltárt gödörtől légtávolságban kb. 1 km-re a sopronkőhidai fegyházzal szemben az országút másik oldalán tárt fel Bella L. 1889-ben egy 4,20 m magas halmot, melyben sok cserép, állatcsont, patics és egy emberi lábcsont töredéke 49 Tocik i. m. 4. kép 9. . 50 Kalicz, N., AÉ 85 (1958) 3—5. — Va. Die Péceler (Badener) Kultur... 68—70. 51 Banner J., Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig. I (Hódmezővásárhely, 1940) XCIX. t. 28. CXXXII. t. 52 Medunová-Benesová, A., PA 55 (1964) 154—155. 23. kép 8. 53 Pittioni i. m. 267. kép. — Paulik, J., SA 11 (1963) 14. kép 18, 16. kép 5. — Tompa i. m. 40, 44, 46. t. — Jüková, E., SA 9 (1961) 13. kép 4. 54 Willvonseder, K., Die mittlere Bronzezeit in Österreich. (Wien, 1937) VII. t. 5. — Benes, A., PA 52 (1961) 1. kép 1, 4; 2. kép 2. — Paulik i. m. 14. kép 20; 15. kép 6. 55 Pittioni i. m. 8. térkép. 56 Kőszegi F., AAA 12. (1960) 2. kép. 5 Arrabona 65