Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Nováki Gy.: Őskori települések Fertőrákos mellett;

véleményét támasztja alá, mely szerint a badeni kultúra belső kronológiai felosztására ma még nincsen elég adatunk. A gödörben a cserepeken kívül sok állatcsont is előkerült. A háziállatok közül legnagyobb számban a szarvasmarha, továbbá juh, kecske, sertés és kutya van képviselve, a vadállatok közül az őstulok és szarvas. A csontok között egy emberi combcsont töredéke is volt.

38 A gödör rendeltetése tűzhely hiányában határozottan nem állapítható meg,, de mérete alapján feltételezhetjük, hogy lakóház volt. A badeni kultúrában kétféle háztípust különböztethetünk meg: viszonylag kevés négyszögletes, földfeletti építményt, melyek déli hatást tükröznek,

39 valamint ovális, vagy szabálytalan alakú gödörlakásokat.

40 A fertőrákosi gödör az utóbbi típushoz tartozik,, de ezek közül szokatlan nagy méretével tűnik ki. Az ásatási terület körül a felszínen nagy területen cserepek hevernek. Néhány a badeni kultúrába tartozik (7. ábra 9—11). Vannak azonban más jellegű cserepek is. Az ásatási területtől kissé távolabb geometrikus mintájú cserepek kerültek felszínre (7. ábra 1—8). Lehetséges, hogy egy edényhez tartoztak, töredékességük miatt azonban díszítésüket két csoportban kell tárgyalnunk. Az első csoport mintája sűrűn vonalkázott háromszögekből álló sor, mellyel szemben ugyanilyen, de ellenkező irányú háromszögekből álló sor húzódik. A töredékek sajnos annyira hiányosak, hogy biztosan csak két darab tartozik ide (7. ábra 5, 8), de nyilván ide kell sorolni még hármat (7. ábra 1, 4, 7). Maga a vonalkázott háromszög előfordul a Bécsi-Mödence É-i felében a Retz-típusú kerámiában, mely részben megelőzi, részben egyidős a badeni kultúrával.

41 Időben ide lehet sorolni a Jamm melletti Waltra-Höhle

42 és a Bajc B réteg hasonló leleteit is.

43 Ezeknél is pontosabb analógiát találunk a badeni kultúrával kb. egyidős Mondsee-kultúra leletei között, ahol egymással szembeforduló háromszögsorral is találkozunk, melyek részben Retz-jellegűek.

44 Mindezek azonban sokkal durvább kivitelűek és a díszítések jobban be vannak mélyítve, mint a fertőrákosi daraboknál. Minta és kivitel tekintetében azonos analógiát a Retz-hez területileg közel eső Jevisovice B rétegben találunk.

45 Ezt a réteget V. Nemejcová-Pavuková

46 és A. Tocik

47 alapján a badeni kultúra késői fázisával tarthatjuk egyidősnek. Ugyanezt tételezi fel E. V. Neustupny is, de felveti a lehetőségét annak is, hogy esetleg a Laibach-Vucedol-i kultúrával lehet párhuzamba állítani.

48 38 A csontok meghatározását Bökönyi Sándor volt szíves elvégezni. Az állatcsontok megoszlását az alábbiakban jelölte meg: szarvasmarha 110 db 20 egyed juh és kecske 27 „ 9 „ házi sertés 8 „ 3 ,, eb 1 „ 1 „ őstulok 3 „ 2 szarvas 5 „ 3 „ 39 Banner i. m. 211—212. — Medunová— Benesová, A., PA 52 (1961) 133. 40 Banner i. m. 211—216. Nemejcová—Pavuková i. m. 168, 179. — G. Csánk V., AÉ 91 (1964) 211. 41 Pittioni i. m. 181—182, 119. kép 1, 2. — Kalicz, N., RD—

DA 4 (1962) 10. 42 Pittioni i. m. 123. kép 1. 43 Tocik i. m. 4. kép 5. 5. kép 9, 11. 44 Pittioni i. m. 142. kép 2. 45 Palliardi, J., WPZ 1 (1914) 30. kép. 46 Nemejcová—Pavuková i. m. 241. 47 Tocik i. m. 344. 48 Neustupny i. m. 275. ' 62