Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen

ZSELIZI TÍPUSÚ LELETEK A GYŐR, PÁPAI VÁMI ÜJABB-KÖKORI LAKÓTELEPEN IS,!., - ' Képralzi és KefyMeti Oyüiteméave CSORNA Első ásatás (1952) Győr déli határában a pápai országútiból kiszakad a Pannonhalmára vezető országút. A két út az ún. pápai vámnál válik szét, ahol a Pándzsa patak közelében településre alkalmas domb terül el. Ez a domb ma már egyik szélén sem ép, mert a régebbi földmunkáknál mindegyik oldalán kisebb-nagyobb részét megbontották. A domb ÉNY-i lejtőjén a pápai országút közelsége miatt van hiány. De ugyanez a helyzet a Pannonhalma felé vezető országútra néző oldalán is. Itt meredeken lejt az országút árka felé. DK-en a pápai vasútvonalat vágták a dombba. A vasúti pályától DK-re elterülő, hosszú hátsággal régebben összefüggött. A pápai várni domb DNy-i szélén ismét meredek lejtőben végződik. Erről a részről földet hordtak el az országút építéséhez. Az 1920-^as évek elején az akkori földtulajdonos homokbányát nyitott itt és a mai domb tetejéről is nagy mennyiségű földet hordott el. Tehát DNy-on sem természetes hajlású a lejtő. A domb mai területe 8826 m

2 (1. ábra). A dombot 1911-ben még azzal is kisebbítették, hogy É-i sarkát az országutak szintjében a vámházzal beépítették. Közvetlen szomszédságában néhány évvel később útkaparóházat emeltek. Mind a két épülethez tartozó udvar DK-i végén meredek a domb fala. A domb egész területén szántóföldek voltak a földmunkák előtt. 1952-ben a győri Aszfaltozó és Kövező Vállalat 115. sz. építésvezetősége a pápai és a veszprémi országutat a városon kívül kerékpár-úttal szándékozott összekötni. Az új út feltöltéséhez az előbb említett dombnak a pápai országút felé eső részéről földet hordtak el. Ennek a munkának a keretében a dombból 50X25 m-es felületet ástak meg és az országút szintjéig haladtak a dombban lefelé. Az országút DK-i szélétől számítva 8,50 m-re a föld elhordásakor 75 cm mélyen vékony kavicsréteg jelentkezett (3—4 cm vastagságban), amely vízszintesen haladt a munkások által készített profilban. A kavics-sor mélysége nem volt egyforma és DK felé meredeken emelkedett. Bár ez az áradási jelenség nem egykori a dombon talált teleppel, mégis feltűnő, hogy a kavicsréteg vége után kezdődött el az emberi település. Ezeknél a földmunkáknál néhány szórványos újkori cserép után zselizi típusú edénytöredékeket találtak. A további bontáskor a humusz alatt egy sírt dúltak fel, amely mellett újabb-kőkori cserép volt. A sírról ma már nem tudunk biztos adatot közölni. 1952. szeptember 8-án kezdtük meg a mentőásatást és az, ugyanazon év október 18-ig tartott. Az ásatás első napjaiban néhány szórványos lelet után 5