Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Nováki Gy.: Őskori települések Fertőrákos mellett;

kultúrára nagyon jellemző, többek között megtaláljuk a bolerázi csoportban,

29 de ugyanígy a Neusiedl am See II. lelőhelyen is, utóbbit pedig már a java-badenj kultúrába helyezték.

23 A fültöredékek közül elsőnek két finom kivitelű darabot kell említeni, mindkettő aránylag vékony szalagfül (4. ábra 4—5). Ez a fülkiképzés, is jellemző az egész badeni kultúrára.

24 Az egyiken gyenge ansa cornutát is látunk, ez gyakran erőteljesebb formában jelentkezik,

25 Neusiedl am See I. lelőhelyen a korai fázisba helyezték.

26 A másik három hasonló fültöredék vaskosabb kivitelű és kétszeresen hornyoltak (4. ábra 3,6—7). Ezzel találkozunk a korai fázisban, így a bolerázi

27 és az unyi csoportban,

28 de a későbbre datálható leletanyagban is, így pl. Ózdon

29 és Ossarnban.

30 Még egy kis tömör fület említek Fertőrákosról (4. ábra 2), ehhez hasonlót a bolerázi csoportban találunk.

31 Több olyan leletet találunk Fertőrákoson, melyek az őskor különböző korszakaiban is előfordulnak, de jól beleillenek a badeni kultúrába is. Három dudoros töredékünk van, az egyik dudor középen be van nyomva (6. ábra 1—2,4). Ez általában jellemző a rézkorra, a badeni kultúrán belül a bolerázi csoporton belül találunk hasonlókat.

32 Ugyanezt mondhatjuk az ujjbenyomásokkal díszített töredékekre is (4. ábra 1; 5. ábra 1—6, 8—12), melyekhez hasonlókat leginkább a bolerázi csoportnál találunk,

33 de megtaláljuk a későbbi időre helyezett Neusiedl am See II. lelőhelyen,

34 vagy az ugyancsak késői ossarni és pölshalsstrappelkogeli csoportban is.

35 A rézkorra és a bronzkor első felére jellemző érdes felületű cserepekből két töredéket mutatok be (3. ábra 11—12), erre a badeni kultúrából ismét a bolerázi csoportból említek példákat.

36 A cserepekből még négy jellegtelen töredéket ismertetek (5. ábra 3, 5—7) és egy átfúrt, gyengén kiégetett agyagsúlyt (6. ábra 9). Két kőbaltatöredék is volt a gödörben, az egyik nyéllyukas, amfibolitból (6. ábra 7), a másik lapos kőbalta töredéke, ennek anyaga zöld színű kovásodott kőzet (6. ábra 8), egyik kőzet sem fordul elő a környéken.

37 A feltárt gödör cserepei tehát a badeni kultúra egész területén előfordulnak. A Kárpát-medence nyugati széle többirányú kultúráramlat ütközőpontja volt az őskorban, talán ezért is nehéz volna valamelyik csoportba beosztani a leleteinket. Ha a badeni kultúra belső kronológiai beosztását vesszük alapul, akkor itt is nehézségek merülnek fel, mert a leletanyagban megtaláljuk a korai és késői fázis emlékeit egyaránt. A fertőrákosi leletegyüttes a magyar kutatók 22 Nemejcová—Pavuková i. m. 15. kép 8, 9. XI. t. 1—3. 23 F'oltiny—

Ohrenberger i. m. II. t. ,1—3, 11, 12. 24 Banner i. m. XIII. t. 16. XVIII. t. 1. XXV. t. 26. — Schmidt i. m. 26. t. 10. — Nemejcová—Pavuková i. m. III. t. 13. VII. t. 6. XVIII. t. 3. 25 Banner i. m. IV. t. 3. — Eisner, J., Slovensko v praveku. (Bratislava, 1933) XVIII. t. 1, 3. 26 Foltiny — Ohrenberger i. an. II. t. 16. 27 Nemejcová—Pavuková i. m. XXV. t. 12, 15. — Eisner i. m. XVIII. t. 7. 28 Banner i. m. XV. t. 1. XVII. t 4. XXVI. t. 20. 29 Uo. LXIII. t. 21. 30 Bayer, J., Eiszeit und Urgeschichte 5. (1928) XXII. t. 3. 31 Nemejcová—Pavuková i. m. II. t. 16. 32 Uo. 16 kép 10, 17—19. 33 Uo. 21—22. kép. Ill—XX. t. 34 Foltiny — Ohrenberger i. m. II. t. 5, 6. 35 Pittioni i. m. 135. kép, 138. kép 10—13. 36 Nemejcová—Pavuková i. m. XXIII. t. 5. 37 A dolgozatban ismertetett valamennyi kőbalta kőzettani meghatározását Kisházi Péter volt szíves elvégezni. 58