Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen

talán csak annyi a különbség, hogy a zselizi típus mintái gazdagabbak és a festése pedig bichrom. Típusunk a festést a Tiszai-kultúrából vette át és a vonalközöket festi.

62 Pavuk úgy gondolja, hogy elsődleges a bekarcolt díszítés és másodrangú szerepet játszik a típus formakincsében a festés, össze is hasonlítja a Lengyelikultúrával és úgy érzi, hogy ez a jelenség az utóbbi kultúránál éppen fordítva van.

63 Erős egyéni jellegzetességeket magában rejtő típusnak tartja a zselizit,

34 de közben elismeri, hogy a legfiatalabb zselizi szakaszban nincs vonaldíszítés és ebbe a szakaszba esik a Dvory nad 2itavou-i sír is, valamint a nagytétényi sír leletanyaga.

65 Az irodalomban a sok egybehangzó vélemény szerint a zselizi típus csak stílusbeli változata a vonaldíszes kerámiának és idővel a Bükki- és Tiszaikultúra hatása alatt új elemekkel bővül a tárgyalt területen. , Pittioni szerint a festetlen és a festett kerámia között Szlovákiában lehet az átmenet, ahova a zselizi típus is tartozik, míg Ny-Magyar ország on a Bükkikultúra él. Mindkettő az első időkben vonaldíszes kerámiával együtt szerepel és csak azután lép fel az edények felületének festése. A bekarcolt díszítésű és a festett kerámiának elterjedési határa összeesik Ausztria és hazánk határával.

66 A vonaldíszes kerámiának egyik csoportja a bekarcolt vonalakat lencseszerű bemélyítésekkel illetőleg kottafejekkel szakítja meg. Ennél a csoportnál még nincsen festés. A másik csoportban meanderek fordulnak elő. Ennél a csoportnál éppenúgy ismeretes a festés, mint a megszakítás nélküli, íves vonalaknál. A két utóbbi 'díszítés a festett, zselizi típussal együtt a fiatalabb szakaszt képviseli. Amíg a Bükki-kultúrában az égetés előtt történt a festés, addig a Tiszai-kultúrában az edény kiégetése után festették az edény felületét. Ugyanez történt a zselizi típusú kerámiánál is, amely a Tompa-féle idősebb Tiszai-csoporttól kapta a piros és a sárga festés ismeretét. Pittioni a zselizi típus festésének ismertetésénél a fekete festék használatát is említi.

67 A feketének vélt szalagok nem festettek, hanem ezeken gondos polírozások történtek. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy némely edénytöredéken a grafitozás nyomai is megtalálhatók.

68 Ügy látszik, hogy tárgyalt típusunkkal egyidőben jelent meg a morvaalsóausztriai-burgenlandi festett kerámia csoportjánál az edény belső felületének a díszítése és festése. A Győr-pápai várni lelőhelyen kevert anyagot találtunk. A gödrök szerinti leletanyag csoportosításakor olyan kimutatást készítettünk, amelynek lerövidített sémáját közöljük (18. ábra). A zselizi típusnak egy idősebb és egy fiatalabb szakaszra való szétválasztása csak a kerámia alapján lehetséges. A házi kerámiának és a díszített edényeknek néhány fontosabb elemét kiválasztottuk és igyekeztünk kimutatni az egyes díszítőelemeknek együttélését. A kiindulási alap az volt, hogy a festett kerámia a fiatalabb és az, hogy a vonaldíszes kerámia leginkább a zselizi típus bekarcolt díszítésű töredékeivel fordul elő. Ehhez a két csoporthoz viszonyítottuk a díszítőelemeket. 35 gödör leletanyagát hasonlítottuk össze. A statisztikai adatok szempontjából fontos az is, hogy a gödröknek és a felettük levő ásónyomoknak az anyaga megegyezik. Csak a 113. gödörben volt festett kerámia és ugyanaz nem fordult elő felette az ásónyomokban. A kőesz62 Slovenské Dejiny. (Bratislava, 1947) 56—57. 63 Pavuk I. 20. 64 Uo. 16—17. 65 Uo. 25. 66 Pittioni II. 38—39. 67 Pittioni I. 140. 68 Tichy, i. m. 303—304. 3* 35