Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Uzsoki A-né: 15 év a Győr-Sopron megyei múzeumok életéből a helyi sajtó tükrében (1949–1963)

valamint azok, melyek muzeológusok nem múzeumi területen végzett munkájáról, személyi ügyeiről adtak számot. Nem szerepelnek műemléki cikkek sem, hacsak nincsenek kapcsolatban múzeumaink munkájával. Tekintve, hogy a gyűjtött anyag publicisztikai jellegű, meg kell állapodnunk, hogy e műfaj célját és eszközeit tartjuk szem előtt és nem lépünk fel túlzott igényességgel szakszerűség, információs érték tekintetében.

2 Az efemer értékű írások között azonban többször találunk kisebb tanulmányokat szakemberektől is, ezek a népszerűsítő jelleg mellett megbízható és felhasználható adatokat tartalmaznak, szakmai igényességgel szerkesztettek. (Gondolok itt pl. ásatásokról, múzeumi kiadványokról, kiállításokról írt tudósításokra könyvtárosok:, muzeológusok tollából.) A feldolgozott anyag 1949. január 1. és 1963. december 31. között jelent meg. * * * A múzeumi munkát népművelési és tudományos tevékenységre bontjuk, előbbihez soroljuk a kiállításokat, előadásokat, rendezvényeket és az esetenként adott információt. A kutatómunkához, a tudományos tevékenységhez az ásatások, leletmentések, gyűjtések, az anyagmegóvó és feldolgozó munkák tartoznak, ide sorolhatók még a tudományos ankétok, más kulturális intézményekkel kiépített kapcsolatok. A tudományos eredmények publikálása e két ágazat határterülete. Általános kérdésektől haladva az egyesek felé a fenti témakörök szerint próbáljuk csoportosítani múzeumaink irodaimét. Xántus János Múzeum, Győr 1949-ben költözött jelenlegi helyére, a Széchenyi téri ún. Apátúr-házba, a város legszebb polgári barokk épületébe, melyről a győri újság többször közölt képet, adatot (118, 222, 249, 285). A múzeum anyagát a bencés gimnáziumi gyűjtemény és a Városi Múzeum háborús károkat szenvedett értékeinek összeolvasztása hozta létre. A győri újság egyik cikke (1) 1949 elején még mint megoldásra váró problémát veti fel a győri múzeum végleges elhelyezését, augusztusban viszont már mint ismeretes dolgot említi, hogy új helyén, a tatarozási munkákkal egyidőben a múzeumi munka is megindult, és megkezdődött a kiállítás rendezése (4). Xántus János világutazó és természettudós nevét 1951-ben veszi fel az intézmény, de a sajtóban még jóidéig mint Városi Múzeum szerepel.

3 Először emlékkiállítás során írnak Xántusról (23). A névadóról később, a múzeumi élet fellendülése után is megemlékezik a sajtó (249), majd egy időben felvetődik a gondolat, hegy az alapító Rómer Flórisról nevezzék el a múzeumot (206). Az 1949—1963 között eltelt időszakban a győri múzeumnak két állandó kiállítása volt, 1952-ben nyílt meg első nagyobb szabású régészeti és helytörténeti kiállítása, mely a sajtóban is visszhangra talált (32, 33); ismertetése szakemberek tollából is megjelent (34). Ez 1958-ban került lebontásra, majd a hosszúra nyúlt tatarozás után 1962-ben nyílt meg a ma is látható, korszerűen kialakított „Győr 2 Néhány szélsőséges példa: a Kisalföld 1960. április 17-i számában Radies E. szenzációt kereső cikke, vagy még inkább az 1961. ápr. 1-i számban található Cseresznyék cikk, melyet áprilisi tréfának szántak. 3 1953 februárban „A nap kulturális eseményei" rovatban tűnik fel a Xántus János Múzeum elnevezés. 328