Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948
Közben — a szociáldemokrata pártban — megindult a tisztulási folyamat az üzemekben, majd az egész megyében. A baloldali szociáldemokraták vették kezükbe az irányítást, és az általuk kifejtett nyomás (melyet a kommunisták is segítettek) olyan erős volt, hogy a jobboldal szervezett ellenakcióra képtelenné vált, tömegeket megmozgatni nem tudott. A baloldal megteremtette a maga irányító szervezetét: a „hetes bizottságot". A „hetes bizottság" (az általa félreállított megyei vezetőség helyére lépett) feladatának a párttisztítás folytatását és befejezését tekintette. 289 Egybehívta a megyei összvezetőségi ülést, melyen megjelent Tausz János is, aki elmondta, hogy az egyesülés „akkor fog bekövetkezni, amikor meglesznek ideológiai és gazdasági feltételei". Addig el kell végezni maradéktalanul a tisztogatást a politikai és a gazdasági életben. A szociáldemokrata párt politikáját az elkövetkező időben az vezérelje, hogy a bizalom a két munkáspárt között teljes legyen. 290 Szurdi István a Győri Munkásban megindokolta a párttisztítást. írása „Mi szabja meg a M. Sz. D. P. útját" címen jelent meg. A reakciós erők az elmúlt időszakban a támadásuk közben megkeresték a népi demokrácia leggyengébb pontjait. „Ezek a leggyengébb pontok pedig a jobboldali szociáldemokrata pártok és a szociáldemokraták jobboldala." Azzal, hogy Magyarországon eltávolítják pártjukból a jobboldalt, elhárítják a két munkáspárt közti együttműködés fő akadályát, és együtt haladnak a kommunistákkal ,,a reakció elleni harcban az újjáépítésért, a teljes gazdasági demokráciáért, a szocializmusért". 291 A „hetes bizottságnak" nagy szüksége volt a központi vezetőség baloldala által nyújtott elvi segítségre, támogatásra. A már korábban megkezdett tisztogatást csak ezzel tudta fokozni. (Ez előtt — február 21—28. — a Gráb-gyárban három pártvezetőségi, két szakszervezeti és egy üzemi bizottsági vezetőségi tagot 292 , a Győri Textilben a szakszervezeti és az üzemi bizottság vezetőségét 293 váltották le. A február 28-i alispáni jelentés így értékelte a helyzetet: „Várható, hogy a szociáldemokrata párttagok közül a jobboldali elemek az események következtében a vezetéstől visszavonulnak.") 294 A „hetes bizottság" megerősödött azáltal, hogy az egyszerű szociáldemokrata párttagok aktívan résztvettek a tisztogatási folyamatban. Ezután leváltották a vagongyári pártszervezet elnökét, főbizalmiját, a szakmaközi bizottság titkárát 295 , a Richards-gyár üzemi bizottságának elnökét, a megyei nőbizottság titkárát, a SzIM titkárát, a postás és a vasas szakszervezet elnökét, a párt üzemszervezési titkárát stb. A „hetes: bizottság" — nőbizottság titkárának kivételével — eltávolította őket a szociáldemokrata pártból. (A nőbizottság titkárának kizárására, mert erre nem volt illetékes, a központi káderosztálynak tett javaslatot.) Az olyan párttagokat, akiket nem a szociáldemokrata párt helyezett funkciójukba, és erősen jobboldali beállítottságúak voltak, állásukból ugyan nem bocsáthatták el, de a pártból kizárták őket. Ilyenek voltak pl. a Megyei Földhivatal elnöke, Győr város egyik műszaki tanácsosa stb. 296 A bal- és a jobboldal között a harc 1948. március 6—7-én a Szociáldemokrata Párt XXXVI. kongresszusán dőlt el. Már a küldöttek választása a baloldal 289 GyU III. évf. 45. sz. 290 GyM IV. évf. 47. sz. 291 Uo. IV. évf. 50. sz. 292 GyU III. évf. 43. sz. 293 Uo. III. évf. 44. sz. 294 GyÁL Főispáni iratok 10/1948. sz. 295 GyU III. évf. 46. sz. 296 GyM IV. évf. 53. sz. 318
