Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

választókerületben; a Függetlenségi Front pedig a szavazatoknak több, mint 50 %-ával bírt. A baloldali politika győzelme a visszahúzó erők agresszívabb támadását váltotta ki. Különösen felélénkült a szociáldemokrata párt jobboldala, és erőszakos fellépése időleges válságot idézett elő. Kiélezettebbé tették a helyzetet a kormányalakítás nehézségei — fenn, a politikai ellentétek fellobbanása — lenn (a megyénkben). Bán Antal, alkik már felhagyott centrista állásfoglalásával, nyíltan jobboldalivá vált, és módszereiben Peyerék örökébe lépett. A szeptember 3-i pártvezetőségi ülésen szélsőséges módon támadott: „...ezrével irtották ki elvtársainkat és a velünk rokonszenvező szavazókat a választói névjegyzékekből." ,, . . . a kommunista párt irányunkban való magatartását a legégetőbb területeken haladéktalanul változtassa meg". ,,Ha ők tovább támadnak bennünket, ellentámadásba megyünk át."

214 A jobboldal koncentrált támadása olyan erős volt, hogy az országos pártválasztmányban ismét — sőt hangsúlyozottabban —• kiváltotta a „pozíciók megtartására", az önállóságra irányuló törekvést, a munkásegység további bomlását. „ . . . erős, öntudatos Szociáldemokrata Párt nélkül nincs szilárd demokrácia, nincs gazdasági felemelkedés, és nem lehet eredményes a reakció elleni küzdelem." „Meg kell szüntetni azokat az akadályokat,. . . melyek a szociáldemokrata mozgalom szabad fejlődését, egyenjogúságát korlátozzák."

215 Megyei vezetőinek állásfoglalását Medey I. mondta ki: „ . . . pártunk függetlenségét és önállóságát nem adjuk".

216 A válság megoldásában döntő segítséget ismét a politikai tömegmozgalom jelentette. A tömeggyűlések, a röpgyűlések megbeszélésre kényszerítették a két munkáspárt vezetőségét, és szeptember 23-án megalakult a Dinnyés-kormány, amely a kommunista párt javaslatát fogadta el a programja alapjául. így a válság baloldali megoldása győzött, tovább mehettünk a megkezdett úton. A megalakult kormány — azzal, hogy realizálta a pártoknak a választáson elért eredményeit — bizonyította a kommunista párt szerepét.

217 A két munkáspárt megegyezése, közös kormányprogramja azt eredményezte, hogy a kommunista és a szociáldemokrata párt úgyszólván teljes egységben lépett fel szeptember—december folyamán a nemzetgyűlésben.

218 A hároméves terv bevezetése A választást megelőző pártvetélkedések, a választások után kialakult belpolitikai válság súlyosbította a hároméves terv megindulásakor egyébként is fennálló nehézségeket. Tervgazdaságunk hiányosságokkal küzdött. Megyénkben mindössze két államosított nagyüzem volt, a nagyipar többségének, a bankok egészének államosítása nem történt meg. A magániparban a tervfeladatok tájékoztató jellegűek voltak. (így történhetett meg, hogy pl. a győri Olajgyárnak még 1947 végén sem volt hároméves terve.)

219 Az ipar irányításában egyre döntőbb szerepet nyert az Országos Tervhivatal, a feladatokat azonban ez nem oldhatta meg, mert a tervgazdálkodás szervezetében hiányosságok voltak, ellen214 Uo. III. évf. 201. sz. 215 Uo. III. évf. 204. sz. 216 Uo. III. évf. 205. sz. 217 Ságvári i. m. 324—325. 218 Sánta i. m. 425 219 GyM IV. évf. 2. sz. 306