Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

A hároméves terv vitája és előkészítése A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa a hároméves terv kidolgozása mellett foglalt állást. Felvetésekor a kommunisták egyedül álltak a tervgazdálkodás bevezetésének eszméjével. Mielőtt a politikai élet színterére léptek vele, alaposan megvizsgálták, hogy a tervgazdálkodás felvethető-e. 1946 végére a felvetés feltétele adva volt. Létrejött a Gazdasági Főtanács, s ezzel kialakult — fenn —« az állami irányító szerv. Ennek találkoznia kellett a neki megfelelő alsó szervekkel, és ezt a szerepet — lenn —• betölthették az üzemi bizottságok. A döntő feltétel: a legfontosabb nehézipari üzemek (köztük a már említett két megyei üzem) államosítása 1946. december l-re megvalósult. A kommunista párt javaslatában ,,Az alapvető feladat, melyet tervünk meg kíván valósítani: a dolgozó lakosság életszínvonalának gyorsütemű emelése."

167 (11. ábra.)

168 Ennek feltételei: a termelés emelése, a kapitalizmustól örökölt gazdasági szerkezet megváltoztatása, a nemzeti jövedelemből való részesedés megváltoztatása a dolgozók javára. A termelés emelése: a háborús károk helyreállítása, az újjáépítés befejezése, a termelés háború előtti elérése (a legfontosabb termelési ágakban a túlhaladása) útján valósítható meg. Ezzel párhuzamosan bővíteni kell az állami szektort, a nagytőke fokozatos korlátozása, kiszorítása útján. Gazdasági szerkezetünkre jellemző volt, hogy a nemzeti jövedelem 37 %-át az elmaradott, külterjes mezőgazdaság adta, az ipar részesedése 42 %-os volt, s ebben is magas (34,7 %) volt a kisipar aránya.

169 Az összberuházást 6.5 milliárd forinttal tervezte, melynek pl. 25,5%-át a bányászat és az ipar, 40 %-át a mezőgazdaság ipari gépesítésére kívánta fordítani. Bár a kommunista párt (taktikai okokból) ekkor még nem beszélt a tervgazdálkodás szocialista jellegéről, feladatát abban látta: „Újjáépíteni az országot úgy, hogy egyben a szocializmus alapja lerakásának megkezdését is jelentse."

170 A megye kommunistái egyéni agitációs munkájukban, kisgyűlések formájában, járási és megyei konferenciákon, valamint napilapjukban (Győri Üjság) magyarázták és népszerűsítették a hároméves tervet. „Jólétet a dolgozóknak!" jelszóval folytatták agitációs munkájukat, melynek azt lett az eredménye, hogy a hároméves terv gondolata mind nagyobb helyesléssel találkozott a dolgozók között. A gazdasági felemelkedés — s vele a jólét növekedése — vonzó volt a munkásokon kívül a műszaki értelmiség és a pedagógusok számára is.

171 A kommunisták mindig gondosan kihangsúlyozták, hogy a hároméves tervet saját erőnkből hajtsuk végre, így gazdaságilag függetlenek maradunk.

172 A megyei terv kidolgozása érdekében a kommunista párt megyei vezetősége tervbizottságokat hívott életre, és az általuk adott politikai irányvonal alapján ezek a bizottságok dolgozták ki a vármegye reális tervét.

173 A kommunista párt 1947. február 18~i megyei konferenciáján Orbán László, központi bizottsági küldött a hároméves tervről szólva kihangsúlyozta: ,, . . . a feladatok megoldása érdekében fel kell sorakoztatni a munkások tömegét és 167 Csépányi D., A hároméves terv — tanulmányok — 457. 168 XJM helytörténeti raktár 55. 13. 6. lsz. 169 Csépányi i. m. 457—458. 170 Uo. 459. 171 Ságvári i. m. 315. 172 GyU II. évf. 35. sz. 173 Szakács K., Harc a munkásegységért Győr megyében (Bpest 1955) 100—102. 290