Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

a Hellas (70 ezer) stb.

126 A város vezetősége nem alkalmazott ellenük szankciókat, az államosított Vagongyárban azonban kikapcsoltatta a villanyt, mert a NIK-nél jelentkezett ügyviteli torlódás miatt kellő időben nem rendezték a villany tartozásukat.

127 A két és félórás termeléskiesés után a Gazdasági Főtanács utasítására Udvaros István polgármester visszaadta az áramot a Vagongyárnak. Szükséges volt tehát a munkások ébersége. A munkásellenőrzés élt a stabilizáció után is, bár koránt sem rendelkezett azzal a hatáskörrel, mint az azt megelőző időben. A munkásellenőrzés ekkor alátámasztotta, kiegészítette és megvalósításra vitte a népi demokratikus államhatalom korlátozó intézkedéseit.

128 Ügyelteik az üzemi bizottságokon és a szakszervezeteken keresztül arra, hogy a tőkések ne bújjanak ki az állami terhek alól; figyelték és ellenőrizték, hogy zökkenő mentesebben folyjék a termelés. Legközvetlenebbül beleszóltak a bérpolitikába,, szemmel tartották az árpolitikát és az értékesítést.

129 Az árak alakulásának a területén mutatkoztak a stabilizációs évben a legnagyobb nehézségek. Olyan természetellenes helyzet alakult ki, hogy a termelés emelkedett, az árak mégsem csökkentek. ,,Az ipari termékek árainál is gyorsabban emelkedtek azonban a mezőgazdasági termékek árai. Az árak emelkedése a munkásságot megfosztotta a béremelés előnyeitől."

130 (A béremelés kormányrendelet útján történt, 15 %-os volt.) Az első hónapokban a munkásosztály életszínvonala nem nőtt, hanem csökkent.

131 Nehéz gazdasági helyzetünk alapvető oka, hogy a termelés nem érte el a háború előtti szintet. (Ehhez hozzájárult a már említett nyers- és üzemanyaghiány, a munkanélküliség, a pénzügyi probléma, a tőkések szabotálása stb.) A nehézségeket fokozta a mezőgazdaság gyenge termése, a közellátási zavarok, a drágaság és a zavaros belpolitikai helyzet miatt vontatott beszolgáltatás. Parasztságunk rendkívül lelkiismeretes munkát végzett. ,,Az új földhözjuttatottak fáradságot nem kímélve, szorgalommal és teljes odaadással művelik földjeiket és a háború következtében elpusztult, a földek megműveléséhez szükséges gazdasági segédeszközöket munkaerejük teljes latíbavetésével pótolják."

132 Ugyanez vonatkozik a régi kis- és középparasztság többségére is. A közigazgatási szervek segítették a termelés folyamatosságát, a szakszerűbbé, jobbá tételét. Pl. a vármegyei törvényhatósági bizottság kimondta határozatában, hogy „ . . . a mezőgazdasági traktor birtokosa saját ingatlanának felszántása után a traktor tárolási helye szerint illetékes község (város) területén szántási kötelezettséggel tartozik". Kihágást követett el, és eljárást vont maga után ha a községi (városi) termelési bizottság által helyben kijelölt, a vármegyei gazdasági felügyelő által más községben előírt munkálatoknak alapos indok nélkül nem tett eleget.

133 A telepes községekben a mezőgazdasági szakoktatást fokozottabban támogatták. (Sürgősen növelni kellett alapismereteiket, technikai tudásukat.) Az újgazdákat oktatásuk időtartama alatt anyagi támogatásban részesítette a vár125 Uo. III. évf. 146. sz. 126 GyU II. évf. 222. sz. 127 Uo. II. évf. 44. sz. 128 Berend i. m. 230. 129. Uo. 237. 130 Földi—Ránki i. m. 463. 131 Uo. 466. 132 GyÁL Alispáni iratok XIII. 1225/1947. alp. 133 Uo. XIII. 2692/1947. alp. 284