Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

Az ipar szénellátása 1947 tavaszáig általában igen bizonytalan volt. A meglévő szénmennyiséggel tehát nagyon takarékosan kellett bánni. A takarékosság ösztönzött először újításra. Nógrádi László technikusnak „ . . . sikerült kiküszöbölni a nyers lennek gőzzel történő fehérítését s így nagymennyiségű szenet lehet megtakarítani".

102 A Győri Textilművekben volt a legrosszabb a szénellátás. Ezért 1947. év első három hónapjában az előző öt havi 52 %-os termelésről 38 %-osra esett vissza. Az üzemben termeléscsökkentés mellett munkaidő korlátozás következett be. A szénellátás és vele a termelés 1947 tavaszától javult.

103 A Győri Textilművek, munkáslétszám alapján, a második legnagyobb üzem: 1000 dolgozója volt.

104 A Helllas Kesztyűgyárban viszont a kevés nyersanyag miatt akadozott a termelés.

105 A győri textilgyárakban 1947 első felében a munka „ . . . a beérkezett gyapot mennyiségének csökkenése következtében visszaesett, de számolni lehet azzal, hogy kedden Moszkvába utazott magyar kereskedelmi bizottság tárgyalásai révén új megrendeléseket kapunk a Szovjetuniótól",ioe és a szovjet bérmunka ismételten kiemeli a textilgyárakat a bajból. Az 1947-ben a Szovjetunió és Magyarország között kötött kereskedelmi szerződés valóban segített a nyersanyagproblémán. A feldolgozott gyapot 50 %-át szovjet importból fedeztük.

107 A magyar—nszovj

et kapcsolatok továbbfejlődését — és bizonyos mértékben a gazdasági megsegítést is — szolgálta Észak-Dunántúlon az 1947. február 25-én Győr székhellyel felállított szovjet konzulátus. (7 a, b ábra.)

108 Szedih Ivan 7/a ábra. A szovjet konzul programja 102 Uo. 103 Berend i. m. 324. 104 GyM III. évf. 98. sz. 105 FKg II. évf. 4. sz. 106 GyM III. évf. 98. sz. 107 Földi T.—Ránki Gy., A Szovjetunió gazdasági segítsége — Tanulmányok — 393 108 GyM III. évf. 47. sz. és XJM helytörténeti raktár 55. 3. 3. lsz. 280