Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

ket; azt azonban meg tudták akadályozni, hogy a baloldaliak nyilvánosan elítéljék Peyer tevékenységét. Arra szorítkoztak, hogy kommentár nélkül közölték a központi pártvezetőség válaszát.

41 és Szakasits Árpádnak a pártválasztmányoin elmondott beszédét.'''

2 Az első önálló győri megnyilatkozás a Peyerügyről a Győri Munkás december 29-i vezércikke: A pártválasztmányi ülés után címmel. ,,A pártválasztmány tagjai még a gondolatát is elvetették a pártszakadásnak. Nagyon jól tudjuk, hogy egy pártszakadás mérhetetlen szenvedést okozna a dolgozó tömegeknek. Éppen ezért a pártválasztmány tagjainak túlnyomó többsége úgy foglalkozott a Peyer-féle memorandummal is, hogy ebből a vitából a párt megerősödve kerülhessen ki. örömmel állapíthatjuk meg\, hogy a józan szocialista felfogás győzedelmeskedett a szenvedély fölött és ennek eredményéként a Peyer ügy a kongresszus elé került." ,,A pártválasztmánynak ez a döntése egyezett a pártvezetőség felfogásával is, amely szintén a kongresszust tartja hivatottnak a döntésre. A vitában szóba kerültek mindazok a problémák, amelyeket a memorandum felvetett. A felszólalók nem beszéltek mellé a kérdésnek, hanem nyíltan és őszintén megmondták a véleményüket a párt politikai helyzetéről és a követendő útról is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a pártválasztmány végső konklúzióként a leghatározottabb önállóság és függetlenség mellett tört lándzsát.

43 Levonhatjuk a következtetést: Győrött és a megyében nyíltan nem ítélték el a szociáldemokrata vezetők Peyer reakciós memorandumát. Peyer fellépése itt is azt eredményezte, hogy a szociáldemokrata párt részéről felelevenedett a „pozíciók megerősítésére", s az önállóságra irányuló törekvés.

44 Az 1947. január 7-én tartott megyei összvezetőségi ülésükön a „mindenek felett álló törhetetlen egységet", az önálló szociáldemokrata párt „történelmi hivatását" hangsúlyozták,

45 és egyhangú határozattal az üzemi bizottsági választások megtartását fogadták el, melyen önálló listával indulnak. Tehát a kommunista párt javaslatával, hogy az üzemi bizottsági választásokat ne tartsák meg, mert az elvonja a figyelmet a termelésről és gyengíti a munkásegységet,

46 ők sem értettek egyet. A megye szociáldemokrata vezetői elismerték ugyan, hogy az elmúlt évi üzemi választásokon, amikor paritásos alapon indultak, a közös fellépéssel tartoztak ,,. . . a termelés rendjének és a két munkáspárt közötti békének." „Most azonban új feladatok előtt állunk és ezek a feladatok kötelezővé teszik számunkra erőnk összefogását és egy célba állítását."

47 Kihangsúlyozták, hogy „Ez a választás pártunk önállóságának és függetlenségének és erejének kifejezője lesz." „Legfőbb törekvésünk (arra irányul, hogy a gyárakban és az üzemekben minőségi fölénybe kerüljünk, mert a minőségi fölény törvényszerűen hozza majd magával számbeli fölényünket is."

48 A választások előkészítése idején, hogy elkerüljék a munkásegység felbomlását, — kommunista kezdeményezésre — megegyezés történt a megye kommunista és szociáldemokrata vezetői között: a szociáldemokrata párt nem óhajtja „ . . . a munkáspártokat egymással szembeállítani, ... Mi a magunk részéről a legnagyobb eréllyel fogunk ügyelni a választások tisztaságára." „A Kommunista Párt részéről is ígéretet 41 GyM II. évf. 285. sz. 42 Uo. II. évf. 289. sz. 43 Uo. II. évf. 294. sz. 44 Ságvári i. m. 279. 45 GyM III. évf. 5. sz. 46 Ságvári i. m. 282. 47 GyM III. évf. 8. sz. 48 Uo. III. évf. 9. sz. 272