Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

győri nagygyűlésen olyan állásfoglalás született, hogy az ellenforradalommal szemben egységes, következetes harcot folytatnak.

31 A tömeghangulatot erősen befolyásolta, hogy az összeesküvésben jelentős volt a helyi résztvevők száma, és itt konkrétabban megmutatkozott az ellenforradalom veszélyessége. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy megyei képviselők vettek részt benne, hanem itt is törekedtek az összeesküvés anyagi erőforrásainak kiépítésére.

32 Súlyosabbá tette, hogy részesei nem tőkések, hanem állami vállalat, a MÁVAG győri telepvezetői voltak. Dékány L. és Balogh Gy. műszaki tanácsosokat az összeesküvésben való részvételük miatt letartóztatták. (3 ábra.

33

) Szabotálták a termelést, lassították a munkafolyamatokat,, elfekvő árukat gyártottak stb. Az összeesküvés tükröződött helyi megmozdulásokban is. Dunakilitiben pl. a szélsőséges elemek névsort állítottak össze a baloldali emberekből (MKP, SzDP, NPP tagok), akiket ki szándékoztak végezni.. Ezzel és a rémhírek tömegével (pl. Hunyadi páncélosokat és Hungarista Légiósokat szerveznek Nyugaton, hogy fegyveres úton visszaállítsák a régi rendet stb.) felfordulást okoztak.

34 A munkások, a demokráciához hű emberek a március 15-i nagygyűlésükön (4. ábra

35

) adtak választ a jobboldalnak. A szabadságharc évfordulóját a Baloldali Blokk ünnepévé tették. Elítélték a reakció mindenfajta megnyilvánulását, az összeesküvés teljes felgöngyölítését követelték, és hitet tettek a munkásegység mellett.

36 A munkásegység megszilárdítása megyénkben különösen központi probléma. Ez nemcsak abból adódott, hogy a fejlődés szempontjából elengedhetetlen, hanem abból is, hogy Győr az ország „második ipari városa" (1947 áprilisában), és számottevő erőt jelentett 70 gyárával és 11 ezer munkásával.

37 Az 1946 őszén lezajlott munkásmegmozdulások hatására fejlődött, erősödött ugyan a munkásegység, de nem teremtődött meg a szilárd talaja. Ugyanakkor a reakciónak még elég sok képviselője élt itt, és a politikailag iskolázatlan tömegekből tábort kovácsolhattak maguknak. A jobboldal elleni harc győzelmének elengedhetetlen előfeltétele volt, hogy a kommunisták megszabaduljanak a szociáldemokratákkal szembeni általános bizalmatlanságtól (melyet egyaránt tápláltak a múlt emlékei és a szektás hibás maradványai),

38 és hogy ,, . . . maguk a baloldali szociáldemokraták, szociáldemokrata munkások és egyes baloldali vezetők határozottan fellépjenek a jobboldal ellen."

39 (A megye szociáldemokrata vezetőinek többsége jobboldali és centrista volt.) Peyer 1946 decemberi emlékirata — melynek célja: a baloldali vezetők lejáratása, a munkásegység szétrobbantása,

40 és a szociáldemokrata vezetésű polgári koalíciónak megteremtése — Győrött is éreztette hatását. Peyer mellett nyíltan (gyűléseken és újságban) nem álltak ki a jobboldali szociáldemokrata vezetők, mert nem érezték elég erősnek magukat és elég szervezettnek az erői31 Uo. 32 Sárvári i. m. 290. 33 GyM III. évf. 58. sz. 34 GyU II. évf. 52. sz. 35 GyM III. évf. 63. sz. 36 Uo. és XJM helytörténeti raktár 55. 3.1. lsz. 37 GyM III. évf. 98. sz. 38 Sánta i. m. 394. 39 Esti B., A magyar munkásosztály politikai-szervezeti egységének megvalósulása — Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből (Bpest 1955) (A továbbiakban: Tanulmányok) 523. 40 Sánta i. m. 415. 270