Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

kezelésbe vették."

3 1946. december 1-én állami tulajdonba került a győri Magyar Vagon- és Gépgyár. (1. ábra

6

.) A már régebben is állami MÄVAG mellett tehát megjelent megyénkben a második állami üzem, amellyel megindult az államkapitalizmus kialakítása, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet népi 1. ábra. A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár államosítása demokratikus formája. A III. kongresszus elveinek megfelelően más területen is folyt a tőkések korlátozása, visszaszorítása. Ezt szolgálta a pénz értékállandóságának megőrzése, melynek eszköze a pénz-, a hitel- és az árpolitika. A forint lassú kibocsátása pénzhiányt idézett elő, és ez a tőkés vállalatokat arra ösztönözte, hogy pótlására arany- és devizakészletüket beváltsák.

7 A textilipar esetében (Győrött ez különösen jelentős) hitelzárlatot rendeltek el. A kereskedőket rákényszerítették arra, hogy előleget adjanak az üzemeknek. ,,A kereskedelemben az infláció alatt felhalmozódott tőkéket a hitelirányítás segítségével lehetett mozgósítani, s az ipar felé terelni."

8 A kötött jóvátételi árak, a külföldi nyersanyagok drágulása költségtöbbletet eredményezett, s az üzemek rohamosan felélték készleteiket.

9 A forgalmi adót erőteljesen emelték, és ezt úgy valósították meg, hogy ,, . . . a szigorúan kötött árak rendszerével egyidöben adóztatták meg a forgalom minden szakaszát, s így a forgalmiadók terhe csak részben nehezedett a fogyasztó tömegekre, nagyrészt azonban — ... — a tőkéseket sújtotta."

10 A tőkésekre hárították és tetemesen megnövelték a szociális terheket. Ezzel a munkások reálbérét emelték. Ilyen volt pl. a fizetéses szabad5 Berend T. I., Üjjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945—1948 (Bpest 1962) 247. 6 GyM II. évf. 265. sz. 7 Berend i. m. 206. 8 Uo. 219. 9 Uo. 246. 10 Uo. 229. 266