Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Németh I.: A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája

értelemben Dömötör Tekla használt először

56 — a leíró értékű legény avatás, leányavatás fogalmaknál határozottabban — a rítusok lényegét. A fiatalok kapcsolatainak rendszerét elemzésünk nem merítette ki. A felnőttéavatás rítusai azonban — éppen csomópont jellegüknél fogva — alkalmasak lehetnek az eddig figyelmen kívül hagyott, árnyalások nélkül feltett kérdések visszatekintő felmérésére, mert a gyermekkortól tartó nevelési korszak szálainak itt kell találkozni. A felnőttéavatás ugyan még nem juttatja a fiatalokat összes emberi — közösségi funkcióik birtokába, de vele kapják meg a lehetőséget, hogy e funkciók birtokába jussanak. (Tulajdonuk legyen, házasodjanak, családot alapítsanak stb.) A legény-leány korcsoport maga is különös helyzetben van a családosokkal szemben. Kapcsolataik lényeges szféráját már nem és még nem családi, hanem baráti, szerelmi kapcsolataik alkotják. E kapcsolatok foglalatai a legények szervezett társasági gazdag és kifelé ható funkciókkal,

57 valamint a lányok „barátnékból" alakult csoportjai, intimitásaikkal.

58 Ezekkel részletesen foglalkozni most nem feladatunk. Témánk szerint mégis fontos kiemelni, hogy az avatás a legénytársaságok-leánycsoportok funkciója helyesebben: A serdülőkorú fiatalok közösségi érvényű felnőtté értékelése e társaságok, csoportok funkciójaként jelentkezik. 1. A munkához való viszony tartalma. A próbák „Még én korom előtt, akkor vót. A puhabot kipróbáták. Vét itten, — tudom határozottan, mer én is ott vótam kaszányi... Faluszigetnek monták. Oda evüttík kaszányi. Hátoszta a legínyeknek faludúga vót. Közössen kaszátok, illen magállotoknak. Oszt ollan here evüttík ,a fiatat, illen korabelit, min tizenöttizenhat éves, amëllik má jobb erőbe vót. Azt osztá közrefogták ... oszt gyerünk! Hosszá rít vót, aki azt kibírta! . .. hazagyüttek, még hétköznap is bekörösztűtík. A legínyek szeme előtt kaszát, níztík, hogyan kaszál. Azok is níztík, meg ez is. Nem szorították ollan túlságosan, ugye ... fiatal... de látták, ho jóll áll a kasza a kézibe: Te má legín lehetsz, itt má nincs difërëncia."

59 Lebenyben a suhancnak az ún. tízröndösben

60 egy nap legalább két rendet kellett kivágni. Ennyi volt a felnőtt emiberek napi teljesítménye is.

61 Peresztegen csak az a legény 56 Dömötör T., Naptári ünnepek — népi színjátszás. (Bpest, 1964) 59—60. 57 Fontosabb tanulmányok : Timkó Gy., Szigetközi leánykorbácsolás és legénycímer. NÉ., 1904. 117. Soproni i. m. 259—260. Mohi A., Lövő története. Győr, 1930. 189—190. P. Jámbor i. m. 110. Takács L., A höveji „legények igazsága" 1837-ben. Soproni Szemle 1958. 149—153. Iváncsics i. m. és: Legénycéh nyomai egy petőházi népszokásban. Soproni Szemle 1959. 169—174. Bene I., Néprajzi adat Nagycenkről. Soproni Szemle 1959. 175. Dömötör A., A nagycenki pimbortánc. Soproni Szemle 1960. 70—71. Timaffy i. m. 120—124. — Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára (EA) 3271—3432. 58 Uo. 59 s. gy., XJM—NA. (Magnetofonfelvétel: Hegyi Kálmán 65 é, Lipót) 60 A tízröndös rét, amelyen egy-egy gazdarész tíz rendből állott. Egy gazdának több tízrendes része is lehetett. 61 EA 3281 (Hencz Géza gyűjtése) 256