Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen

A szélessége 10—15 cm volt. Metszete 5—6 cm magasnak mutatta. Ugyanilyen kemény sávokat találtunk a 37. gödör fölött, annak É felé eső sarkában. Az iránya ennek is hasonló volt az előbbihez. A fekete, kemény sávban apró, világos foltokat láttunk. A 111. gödörcsoport fölött két, egymástól 140 cm-re párhuzamosan haladó sávot nyestünk ki a talajból. A mélységük egyező volt az előbbiek mélységével. Ezek a kemény sávok nincsenek kapcsolatban a cölöplyukakkal, a leletek alapján a sávok a fiatalabb beásásokkal egykorúak. Csak a 37. gödörcsoportban voltak középkori beásások. Ezek a kemény sávok a telep fiatalabb szakaszából származnak és olyan földsávnak tartjuk, ahova botokat tűzdelhettek be és ezért azt kerítésnek gondoljuk. önálló gödröket is találtunk. Ezek részben hulladékgödrök, részben olyan beásások, amelyekben nem voltak leletek. Az egymagukban vagy csoportosan elhelyezkedő gödröknél ismét idősebb és fiatalabb beásások különböztethetők meg. A 23. gödör jellegzetes hulladékgödör. A legérdekesebb leleteket a 25. gödör szolgáltatta, ennek átmérője 160x100 cm és a mélysége 145 cm volt. A gödör közepén egy csomóban paticsot találtunk, amelyek közül némelyiken karó lenyomata látszott, másokon a fal simítása. Tőle D felé újabb hulladékgödörre találtunk, amelynek átmérője 2,25x2,80 m, mélysége 152 cm volt. Lapos alján 10 cm vastagságban fekete színű föld volt, amely az egykori korhadásnak a maradványa. Paticsok és egyéb leletek ebben a gödörben is bőven voltak. A 97. gödörből kerültek elő a legszebben díszített edénytöredékek. A gödör átmérője 2,70x2,05 m, a mélysége 180 cm. Ma már nem tudjuk azt bizonyítani, hogy a sok lelet esetleg egy edény készítő szemétgödre lehetett. A 165. gödörnek az alja is lapos volt és leletei alapján a telephely második rétegéhez tartozik, A cölöplyukak egy része esetleg középkori is lehet, ezt ma már nem tudjuk nagy biztonsággal eldönteni. A gödrökkel együtt az ásatás folyamán a cölöplyukakról is készültek metszetek. Mindegyiknek az alja íves volt (10. cölöplyuk: 11. ábra; 20. és 22. cölöplyuk: 12. ábra; 88. cölöplyuk: 13. ábra). Ha ezekben a keskeny beásásokban cölöpök voltak, akkor azok gerendák vagy inkább fatörzsek lehettek. A cölöpöt nem verhették le a földbe, mert nem volt hegyesre faragott az aljuk és a talált cölöplyukak alja sem hegyes. Ezért a cölöp helyét megásták és a beléállított fatörzset földdel körüldöngölték. Csak egy helyen találtunk ferde cölöplyukat (103. cölöplyuk: 15. ábra). lt-i5. ábra. A IV. és a VI. gödörrendszer között ovális gödrök sorai mutatkoztak (5. ábra). A gödrök hossza átlagosan 135 cm, szélességük 55 cm, mélységük 87—122 cm volt. Mindegyik ovális gödörnek az alját laposra ásták (14. ábra). K felől az első és a második sorban 4—4 gödör volt, a 3. sorban három és végül egy ovális gödröt ástunk ki a VI. gödörrendszer közelében. A sorok hosszanti tengelye éppenúgy É—D-i irányú volt, mint a gödörrendszereké. A sorok között levő távolság 200—240 cm. Az egyes gödrök egymástól 120—150 cm távolságban kerültek elő. Az első sor a IV. gödörrendszertől 250 cm-re feküdt (16. ábra). Feltűnő az a jelenség is, hogy az É felé elhelyezkedő gödrök D-i végén miég egy-egy későbbi beásás történt. Ezeknek a cölöplyukaknak látszó beásásoknak az átmé23