Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Csatkai E.: „Győr város kultúrkép”. Az 1903-as képkiállítás
ahol valóban hirdetni fogja egy győri család műszeretetét. Petz főorvos 14 képpel már a budapesti Orvosszövetség 1902-ben tartott fővárosi képkiállításán is szerepelt. A 14 kép a következő volt: 1. Ismeretlen': (Kártyázó társaság, 0,45X65,5. 2. Ismeretlen: Lakoma a szabadban 0,77 X 57. A gróf Fáy képtárból. (Valószínűleg Fáy István gróféból és nem a debreceni Fáy János polgármester ismert gyűjteményéből.) 33. Ismeretlen mester a XVI. századból: Angyali üdvözlet (méret nincs a katalógusban). 279. Ismeretlen, angol? mester, 18. század: Parókás férfi (méret nincs). 300. Ismeretlen 1 : Tájkép vadászokkal 0,116X80. 473. Ismeretlen: Judit, 70X.46. 476. Ismeretlen: Tábori lakoma, 77X57. 485., 489. Albani? (bolognai festő, 17., sz.): Diana és Akteon. Orfeusz halála, 42 X 3'3. 490. Ismeretlen: Krisztus és a házasságtörő nő, 96 X 75. (Nyilván a Győrött már Tizian iskolája néven szereplő kép). 502. Ismeretlen (Uínger A.?): Kocsmai jelemet, 32 X 39,5. 504. Ismeretlen: Kártyázó társaság, 48X63. 508. Ifj. Teniers: Kocsmai jelenet, 48 X 65. A katalógus megjegyzi, hogy a kép Milanesi Milanes F. tábornok hagyatékából való, ki azt Mária Teréziától kapta ajándékba. 742. Pettenkofen? 1 : Kolostor belseje. Valószínűleg nem azonos a Petz gyűjteményben levő Életképpel. Az 1902-es kiállítás katalógusának rendezői nem foglalkoztak a képek meghatározásával, mégis a Tizian iskola új elnevezés 1903-ban azt mutatja, hogy a festmény nyilvánosság elé kerülve mégha tarozásra került, mutatva az ilyen kiállítások hasznát, Győrött voltak püspökök és kanonokok otthonában tekintélyes gyűjtemények is, de ezek nem vertek gyökeret a győri talajban. Berghofer kanonok képeit Pannonhalmára hagyta, Simor püspök, mint hercegprímás költözött el Győriből és magával vitte 80 darabból álló, tehát tényleg tekintélyes gyűjteményét. 6 Az 1903-as püspök, Széchenyi Miklós Nagyváradra vitte már Győrött is tekintélyes képtárát. Mohi Adolf kanonoknál 1938-ban számos régi festményt láttam, valószínűleg köztük volt Rottenhammernak (1564—1625) egy jelzett nagyobb képe 1606-^ból ((186 X 140 cm), melyet a lorettoi hajdani kolostor lomtárában rongyokban, piszkosan talált és restauráltatott, 7 A kanonok hagyatékát rokonsága arvereztette 1940 táján, számos értékes művelődéstörténeti anyagával együtt (eszterházi operaszövegkönyvek) szétszóródott. A polgári családoknál mégis tovább megmaradtak az arcképek és a szobadísznek vett képek, ezekből éppen elég szép iszámmal jutottak a kiállításba: nyilván az egy évvel előtte tartott tárlaton vásárolt egészen friss képekkel is igyekeztek a város műszeretetét igazolni. 8 A megnyitás napján, tehát május 31-én, pünkösd vasárnapján, Récsey Viktor ismertette a kiállítás anyagát a Győri Hírlapban, sajnos eléggé pongyolán, majd az újság június 4-én a festőneveket sorolja fel tárgy és tulajdonos neve nélkül, de a katalógus nyomán, mely viszont valószínűleg az elhelyezés sorrendjét tartotta meg alapos össze-visszaságban. Igyekeztünk, amennyire lehetett, a különböző híradásokat egyeztetni és a kiállítás anyagát a következőkben rekonstruálni : Krepp Frigyes (?) Gutsch (?) Nuniez (talán Nunyez de Villavicencio, 1640—1700.) 6 Prokoppné, A Keresztény Múzeum első évtizedei. Annales Strigonienses, Esztergom Évlaipjai. I. (1960) 80. 7 Nemzetőr 1907. II. 26. 8 Erre célzott a DH (VI): „Az nem kultúrfok, hogy mennyi pénzt adtak Győrött műtárgyakért." 233
