Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Krammer J.: Egy győri „magyar Hebel”
EGY GYŐRI „MAGYAR HEBEL" A győri Kisfaludy Károly könyvtárban „Megyei Könyvtár 2507 leltári szám" alatt érdekes könyv található; ifjúsági kiadás, Lasz Samu 1 műve, amelyet ő Johann Peter Hebel német író nyomán a múlt század végén a magyar ifjúság számára állított össze és Kincses szekrény címmel Gross Gusztáv és Testvérei győri nyomdájával adatott ki. Ez a hat színes képpel ellátott ifjúsági könyv feltételezhetően könyvritkaság ma már, és értékét növeli, hogy J. P. Hebel ezen kívül alig jelent meg magyar fordításban, pedig a neves német író Schatzkästlein des Rheinischen Hausfreundes című „kalendáriuma", sok-sok jóízű adomájával, bölcs elbeszélésével s népszerű természettudományos leírásával ugyancsak nagy közkedveltségnek örvendett, nemcsak szűkebb hazájában, a délnémetországi Badenban, hanem mindenütt, ahol németül olvastak, s mivel közvetlenül a kétnyelvű Elzász határán élt, franciára is több ízben lefordították. Hebel néhány elbeszélése nálunk is nagyon ismertté vált, mert a különböző iskolák német olvasókönyveiben úgyszólván sehol sem hiányzott, sőt német eredetiben a „Schatzkästlein" mint iskolai olvasmánytárok kötete a kilencvenes években két kiadásban is megjelent: Kemiény Ferenc gondozásában a Jeles Írók Tára L (ötvenedik) köteteként 1895-ben a Franklin Társulatnál (ára 40 krajcár), erről a bevezetőben Kemény Ferenc azt írja: Tudtommal ez Hebel érdemes művének a Schatzkästleinnek első magyar kiadása (már t. i. a német eredetinek magyarországi kiadása — K. J.). — A másik kiadást Bartos Fülöp válogatta össze, látta el jegyzetekkel, és az 1896-ban, tehát egy évvel későbben, jelent meg Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedőnél. Ennek előszavában Bartos Fülöp leszögezi, hogy: „az eredeti Schatzkastleinből csak olyan olvasmányt vettünk fel, mely tartalmilag teljesen megfelel az iskolának ..." Bartos Fülöp előszavában megemlíti, hogy „csak kevés idővel ezelőtt jelent meg a Schatzkästlein magyar fordításban'" (Kincses szekrény, Hebel után a magyar ifjúság számára írta Lasz Samu). Kemény Ferenc egy évvel előbb megjelent Schatzkastlein-kiadása előszavában szintén említi a magyar Schatzkästleint, 1 Lasz Saimu 1859-ben született Szergényben (Vas megye). Soproni diák korában már szerepelt az önképzőkörben, Deák Ferencről mondott emlékbeszédet. Tanári képesítést 1882-ben szerzett természetrajzból és földrajzból, s 1886-tól 1898-ig működött Győrött az állami főreáliskolánál, miután előzőleg tollnokként a budapesti Meteorológiai Intézetnél is dolgozott. A győri lápokba számtalan cikket írt és az állami főreáliskola történetét is megírta. A Hebel után írt Kincses szekrény 1892-ben jelent meg. Lasz Samu Győrből 1899-ben Budapestre került. 223
