Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen

kiásott rész is látszik. Valószínűen a fal külső részén a tető a talajra támaszkodott és a tető alsó széle elf öldelésének a nyomát találtuk meg. A III. gödörrendszerben a 13. és a 116. gödörcsoportban egykori kunyhónak a nyomai találhatók. Később zselizi típusú, festett cserepekkel datált beásások történtek. A két kunyhó között talált hosszú gödörsorok többszöri beásások emlékei, de ezeket már nem lehet elválasztani egymástól. A gödörrendszer hoszsza 23 m, szélessége átlagban 3,75 m. A legkülönbözőbb korai és késői zselizi típusú leletek váltakoztak benne. A IV. gödörrendszer (5. ábra IV.) az előbbitől Ny felé feküdt, az iránya is megegyezik. A hossza 22 m, legnagyobb szélessége 7 m. Hosszúkás formája szélesebb, mint az előző gödörrendszeré. Alaprajzában sok egyenetlenség látszik, különösen a DNy-i részén. A nagy gödörrendszernél nincsen bizonyíték arra vonatkozólag, hogy az lakásul szolgált volna egyszer. Sem kunyhónak, sem szélvédő tetőnek nem találtuk meg a nyomát. Csak az vehető figyelembe, hogy a K felé eső széle egyenes vonalú, de ezzel a ténnyel sem lehet egy esetleges kunyhó jelenlétét bizonyítani. A gödörrendszernek az É-i része a 37. gödör és a 40. számú gödörcsoport. Az árokszerű bemélyedések nagyon hasonlítottak a II. gödörrendszer 5. gödörcsoportjához. A következő ásatási felületben találtuk meg a 37. gödörcsoport folytatását, a 39. gödörcsoportot, amelynek szélei befelé lejtősek. A dombnak ezen a részén az 1920-as évek előtt tekintélyes mennyiségű földet hordtak er és ezért a felszínen teknős bemélyedés látható. Tovább D felé a 148. és a 146. gödörcsoport következik. Az utóbbiban sok paticsot és állatcsontot találtunk. Ennek a gödörcsoportnak a feneke is befelé lépcsőzetesen lejtett. A gödörrendszernek alakja és szerkezete miatt csak nehezen képzelhető el, hogy lakásul szolgált volna. Bizonyára többszöri beásások történtek területén. Ha tehát ebben nem laktak, akkor ezt védőároknak vagy talán erődítésnek kell tekintenünk. Az V. gödörrendszernek (5. ábra V.) is csak egy részét sikerült feltárni. A többi részét ugyanis még az 1920-as években a domb Ny-i részének elhordásakor pusztították el. A gödörrendszer átmérője 11,25x10 m. Az É felé eső két karéjos végét épen találtuk meg. A gödrök fenekének szintkülönbségei nem nagyok. A lépcsőzetes elrendezés egészen szabályos formát mutat. Kis patkák vannak az egyes lépcsők előtt. Cölöplyukak itt sincsenek. A benne talált leletek alapján ez a gödörlakás az újabb-kőkor on belül a korai szakaszhoz tartozik és belőle a fiatalabb 'beásások hiányoznak. Az ásatás folyamán talált VI. gödörrendszer (5. ábra VI.) a feltárt terület Ny-i szélén került elő. A földbe ásott lakásnak a méretei: 12x9 m. Az alakja nem szabályos. A DK-i részén ismét egy leletekben gazdag gödörre találtunk. Feltűnő, hogy az egyes gödörrendszerekben mindig egy gödörben találtuk meg a telep hulladékát jelentő állatcsontokat. A gödörrendszer 43. gödörcsoportjának közepén egy nagyjában köralakú, 150 cm átmérőjű és 125 cm mély, meredek falú és lapos fenekű gödröt találtunk. A gödör fenekének a közepén kemény, döngölt földet láttunk. A fenéken állati csigolyasor hevert. Tehát benne bizonyos állat egy részére kell következtetnünk. Talán ezért is kell a gödröt élelmiszer tároló veremnek gondolnunk. Ettől Ny felé újabb gödör került elő, amelynek széléből két lépcső vezetett a verem felé. Az újabb gödörnek az alja nem volt egyenletes, mint az előbbié. Különben ez a gödörrendszer is lépcsőzetes elrendezésű volt. Csak a DNy-i széle ép. 21