Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen

rájuk. Ha a gödörrendszerek lakások lettek volna, akkor elképzelhetetlen, hogy a homokba ásott gödrökben tartózkodtak volna. Hiszen a homok olyan laza, hogy hamarosan széttaposták volna a gödrök szélét. Valószínűen a gödrök és púpok felett található szürke rétegen tartózkodhatott az ember. Több esetben ugyanis megfigyelhető volt a gödrök fenekén a szürke és néhol sötétbarna színű földnek a benyomódása a sárga homokba. A padló nem a sárga homokban volt, és nem az eleven földig feltárt gödrök fenekén, hanem azok fölött 30>—40 cm-rel magasabban. Ez a szint azonban a föld sötétbarna színe miatt nem válik el. Ezen a kemény rétegen és többször abba belenyomódva találtuk meg az első ásatásnál említett ki nem égett, kemény, agyagos rögöket. De az is előfordul, hogy hiányzott a kemény réteg és a rögök a sárga homokon hevertek. Az, É—D-i irányban húzódó II. gödörrendszer (5. ábra II.) ÉK-i részén két réteget lehetett megkülönböztetni. Amíg 62 cm mélységben találtunk a 2. gödörre és az még 77 cm mélyen haladt, eddig az ugyanolyan talajviszonyok mellett talált 4. gödör 85 cm mélyen mutatkozott meg és a mélysége 108 cm volt. A leletek szempontjából üres 2. gödör különben az 5. gödör fölött volt, amelyből mind zselizi típusú, minid vonaldíszes cserepek kerültek elő. Ezektől a gödröktől DK felé teljes szélességben mutatkozott a gödörrendszer. A 80. és a 94. gödör idősebb, a 79. gödör a fiatalabb. Ugyanígy megállapítható volt az előbbi gödröktől D felé elterülő gödrök kétféle, időbeli beásása, A 80. gödörben sok állatcsontot találtunk. Meg kell említeni azt is, hogy a 165. gödör alján kis foltban pirosra égett homokot találtunk, amely az egykori tüzelésnek a nyoma. Ennek a gödörrendszernek a 165—168. számú gödreinél találtuk a legnagyobb mélységeket. A 165. gödör 193 cm mély volt. A gödörrendszer ÉNy-i szélébe egy meredek falú, lapos aljú, 189 cm mély és 180 cm átmérőjű gödröt ástak be a későbronzkor folyamán. Ez a gödör egykori csapdának látszik meredek falával és döngölt aljával, amelybe még ugyanabban a korban a döngöles után hulladékot is dobtak (9. ábra). 9. ábra. A III. gödörrendszer (5. ábra III.) éppenúgy É—D-i irányban húzódott, mint az előbbi. Ennek azonban nem ismerjük sem az elejét, sem a végét. Az általunk talált É-i vége esetleg kapcsolatban volt az első ásatás 36. gödrével. A 13. gödör a sárga homokban széles sávjával tűnt ki 90 cm mélységben. Tőle K felé cölöplyukak kerültek elő. DNy felé 50 cm mélységben sok lapos homokkövet találtunk. A kövek alatt továbbra is kevert volt a föld. Körülöttük ismét több cölöplyukat találtunk. 112 cm mélyen a 13. gödör két széle párhuzamosan futott egymással É-D-i irányban. Benne mindenütt sok volt a patics, amelyeken a nád lenyomata látszott. Amíg a felső rétegekben a patics puha volt, addig lejjebb keménynek mutatkozott. A gödörben sötétbarna színű, zsíros földet találtunk, az ÉK-i részén szürke színű agyagfoltok jelentkeztek. A gödör fenekén meg nem égett, feltűnően kemény agyagtömbök és kisebb rögök voltak. Ugyanilyen kemény a gödör DNy-i szélén húzódó 20—25 cm széles, fekete színű és kis agyagfoltokkal tarkított sáv is. É felől csak nyomokban mutatkozott, de a kunyhó közepétől annak D-i széléig határozott vonalai voltak. Ezen belül ismét sok volt a patics 105 cm mélységig. Az ÉK-i részen alig találtunk egy-egy patics2* 19