Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Uzsoki A.: Lenau és Mosonmagyaróvár

ling". A gyűjteményes kiadásban kevés változtatással, néhány verssor sikerültebb átfogalmazásával „Die Jugendträume" címen jelent meg. Eddigi ismeretünk szerint ez volt Lenaunak az első ismert magyaróvári költeménye, melyet "Veszély kézirata eredeti formában megőrzött. A költeményének kéziratát, melyet a költő aláírásával is ellátott, Veszély sokáig megőrizte, de az 1870-es években Fink főhercegi könyvelő indítványára elküldte dr. Frankinak, s azóta nyomaveszett. Lenau magyaróvári szerepléséről többet nem ír Veszély s a fennmaradt feljegyzések sem említenek egyéb adatot. A téli hónapok elmúltával, 1823 tavaszán Bécsbe utazott, s március 8-án anyjához, Mosonba írt leveléből tudjuk, hogy végleg szakított a mezőgazdasági tanulmányokkal. Költészetében azonban nem múltak el nyomtalanul a Magyaróvárott töltött hónapok. Nem egy költeményében elevenedik fel a Lajta, a Mosoni-Duna és a Hanság világa. Szíve visszahúzza e kedves kis városba, Kleyle Frigyes barátjával állandó levelezésben állt, s a barátság és kellemes emlékek hatására 1827-ben ismét visszatért Magyaróvárra.

4 A nyarat itt töltötte Kleyle vendégeként, s anyjához írt leveleiben is megemlíti, hogy jól érzi magát. „An Fr. Kleyle" c. költeményében a madárdalos Lajtapart és liget finom rajza, festői hangulata elevenedik meg a benső barátság jegyében. A meleg baráti kapcsolatot Kleylenek 1836-ban bekövetkezett halála szakította meg, -mely mély fájdalommal töltötte el az akkor imár világhíressé lett költőt. Barátja özvegyéhez írt „An eine Wittwe" c. költeményében együttérző lélekkel próbál vigasztalást nyújtani. Ezután tulajdonképpen megszakadt Magyaróvárral minden kapcsolat, életrajzírói sem említenek semmit. Most térjünk vissza közleményünk elején említett dokumentumok ismertetéséhez, melyet a Lenau-ház 1964. évi tatarozásakor találtak. Az iratokat 1906. augusztus 7-én Hohnel Béla helybeli építész helyezte el a ház: párkányában, amikor az épületet átalakították és kibővítették. Lenau iránti tiszteletből a háztulajdonos és az építész az épület körüli területet rendezni szerették volna az utca kiszélesítésével, de a szűklátókörű hatósági emberek nem egyeztek bele. A muzeális értékű leletegyüttesben a következő értékes dokumentumok vannak: 1. A gyakorlati mezőgazda c. helyi újság 1877. április 10. száma. 2. A Győri Közlöny 1877. április 8. száma. 3. A Neue Freie Presse c. bécsi lap 1877. április 5. száma. 4. Ünnepi köszöntő az 1877. évi Lenau ünnepélyre (3. ábra). 5. A Lenau ünepély műsora (4. ábra). 6. Az ünnepélyen résztvevő baráti kör névsora (5. ábra). 7. Veszély László kézirata, mely Lenau életrajzát tartalmazza. A felsorolt emlékanyag alapján megállapítható, hogy az 1870-es évek közepén „Familien Abende" néven baráti összejöveteleket tartottak, melyen főleg a Gazdasági Akadémia tanárai |és hallgatói, az uradalom tisztviselői vettek részt. de megtaláljuk köztük Mosón megye és a város néhány tisztviselőjét, orvosát, ügyvédjét és polgárát is. A főleg értelmiségiekből álló társaság a téli hónapokban gyakrabban szokott összejönni, hogy énekkel, zenével, szavalással és társalgással töltsenek el egy egész estet. Lenau idevaló tisztelőinek, főleg Veszély Lászlónak régi vágya volt a költő egykori lakását megjelölni, így határozta el a társaság, hogy a „Fekete sas" szálló nagytermében 1877. április 2-án, húsvét hétfőjén ünnepélyt rendeznek. 4 Rodiczky i. m. 171