Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen
kettős vonalú bekeretezés is, amikor a felület egy részén ugyancsak minden második hullámvonalpár köze pirosra festett (I. t. 9.). A festett cserepekre az a jellemző, hogy rendkívül gondosan égetettek, leginkább sötét színűek és finoman polírozottak. A festés könnyen ledörzsölhető. A 12. gödörben kis festékrögöt találtunk, amelynek anyaga kis részben vasoxid és kovasav. A festékrög összetétele: 4,4% vasoxid (hematit), 7,9% kovasav és 48,1 % agyag (39,6 % benne a szennyeződés). Az ilyen vasoxid bauxittal fordul elő és ezért valószínűleg a Bakonyból származik. 17 Hét gödörben zselizi típusú, bekarcolt díszítésű cserepekkel együtt vonaldíszes edénytöredékek is voltak. A 24. gödörben talált egyik cserépen a vonalas dísznek megszakítása olyan, hogy annál zselizi típusú és a vonaldíszes megoldásra is lehet gondolni. Az előbbi gödör fölött, 50 cm mélységben vonaldíszes edény került elő. Ez sötétszürke színű, félgömb alakú, pereme felülnézetben kissé nyomott köralakú. A felületén íves elrendezésű vonalpárok futnak lefelé, amelyek kis, lencseszerű bemélyítésben végződnek. Az edény feneke lapos és köralakú (XI. t. 1.). Hasonló díszítése van egy fekete színű, erősen csillámos, egyenes vonalakkal bekarcolt cserépnek, amely a 3. gödörből került elő. Három vonaldísz párhuzamosan fut a peremmel, majd az előbbi díszítés alatt zeg-zúgos vonaldísz töredéke látszik. A 19. gödörben fekete színű cserepet találtunk, amelynek felületén a vízszintesen haladó vonaldíszeket függőleges díszítések keretezik be. Szintén vonaldíszes cserép került elő a 8. gödörből, amelynek felületén két íves vonal látszik az edény felületébe mélyen bekarcolva. A 26. gödörben talált cserépen ívesen párhuzamos vonaldísz látható. Egy szórványosan talált cserép felületén két mélyen bevágott vonal párhuzamosan halad, az alsó vonaltól lefelé, az előbbire merőlegesen enyhe hajlású ívben két vonal fut lefelé. A megszakítás nélküli vonalakra jellemző díszítésű cserép került elő a 18. gödörből. Az edénytöredék felületén az íves vonalak minden második köze piros színűre festett. Az előbb említett gödörben egy csonkakúp formájú orsókarika fél töredékét találtuk meg. A lakótelepen állatcsontok is voltak, amelyek az állattenyésztésre és a vadászatra fontos adatokat szolgáltatnak. 18 A legtöbb állatcsont a szarvasmarhától származott, utána a tulok, sertés, juh vagy kecske, kutya csontjai következnek. Vadállatok közül csak az őz néhány csontja és agancstöredéke került innen elő. Tizenkét gödörben feltört kagylók is voltak. Ezek mind olyan fajták, amelyek ma is élnek a lelőhelyhez közeli Pándzsa-patakban. A későbbi korokban beásások és bolygatások történtek. Hat gödör felett lausitzi cserepek kerültek elő. Az 5. gödörben egy kis, terra-sigillata cserép volt, a 18. gödörben pedig kis, római üvegtöredék. Több helyen középkori bolygatással volt dolgunk. Nyolc gödör felett hullámvonal díszű koraközépkori cserepeket, egy bronzkarperec töredékét, egy vas nyílhegyet és két vaskést ástunk ki. Második ásatás (1954) Az előbbiekben leírt, 1952. évi mentőásatás után a pápai országút mellett nyitva állott a domb egy része. A következő télen az esőzések és fagyok következtében négy méter szélességű falomlás következett be (1. ábra). 17 A vizsgálatot f Komár László vegyész-tanár végezte el. 18 Bökönyi S., Die frühalluviale Wirbeltierfauna Ungarns (vom Neolithikum bis zur La-Téne Zeit). AAA XI (1959) 50—51. Ez a megállapítás a Győr-pápai várni második ásatásra (1954) is vonatkozik. 15
