Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Timaffy L.: Adatok a győri szíjgyártó és nyerges mesterek történetéhez
jdünss jimss \ssm Néprajzi es HcMoilûneti Gyüileménye Fodor László Czeh Mesternek, Horváth Mesternek, Kollár Antal j edzőnek, Raff ai Márton Bejáró Mesternek, Schmidt János pedig Szolgáló Mesternek meg választottak." 18 A céhláda századbeli iratai közt találjuk 1802-ből a kalapos és kárpitos céhhel való egyesülés okmányát, 1809-ből egy káptalani felszólítást, hogy a mesterek legényeiket és inasaikat küldjék minden vasár- és ünnepnapon templomba, lehetőleg a reggel 6 órai misére... — Igen értékesek a tanulók nevelésének okmányai is. így 1840-ből egy bizonyítvány: „Az Győr városi születésű Balogh József szíjártó inas az 1839-ik évben vallásbeli oktatást nyert. A t. Czehnek felszabadítás végett minden akadály nélkül átadatik." 19 II. József 1783-ban elrendelte az inasok számára a vasárnapi iskolát. Csak azt szabadíthatták fel, aki legalább egy évig odajárt. íme egy vasárnapi iskolai bizonyítvány 1859-ből: „Rátz István a helbéli vasárnapi iskolák 2-ik osztályába járván, s magát illendően viselvén, az előadott tantárgyakból átaljában elégséges előmenetelt tanúsított. Győrött, 1859-ik esztendő június havának 3-ik napján". 2 » A múlt századból már gyakori összeírásaink is vannak a győri szíjgyártó és nyerges mesterekről. 1820-ban pl. győri mesterek: 4 szíjgyártó és 5 nyerges. 21 A fellendülést mutatja, hogy 1846-ban már a Belvárosban 8, Újvárosban 3 mester dolgozott. Köztük 6 háztulajdonos és rpind győri polgár. 22 1847-ben: 8 nyergesről és 11 szíjgyártóról tud a Hazánk c. újság (1847. II. évf. 6. sz;.). —11850-ben német szíjgyártó 2, magyar szíjgyártó 11 volt, s 7 segéddel, 6 inassal dolgoztak. Magyar nyerges 4 élt a városban, 2 segéddel és 2 inassal. 23 1862-ben pedig a belvárosban 5 mester dolgozott 3 legénnyel, Újvárosban 3 mester 3 legénnyel, Ferencvárosban 1 mester 1 legénnyel. Ezek szíjgyártók voltak, s rajtuk kívül még minden városrészben dolgozott 1 nyerges mester is 1—1 legénnyel. 24 Az 1872. évi Ipartörvény megszüntette a céheket, s önálló ipartársulattá alakultak. A szíjgyártók és nyergesek életében is fordulópontot jelentett ez a rendelkezés. Előtte, 1868-ban pontos összeírást készítettek róluk. Győr városában ekkor 12 szíjgyártó és 4 nyerges dolgozott, Győrszigetben pedig 1 szíjgyártó és 1 nyerges. 2. A szíjgyártók és nyergesek céhbeli élete A bőségesen fennmaradt céhiratokból, levéltári adatokból, összevetve az irodalomban eddig megjelent tanulmányokkal, jól megeleveníthető a győri szíjgyártók és nyergesek céhbeli élete. Kezdjük a kezdetnél, az inasgyerek felvételével. A mester tanulónak 10—12 éves korától fogadhatott fel gyereket. Két-három hét próbaidő után, ha bevált, és maga is ott akart maradni, elvitte a céhmesterhez és ott, előtte kötötték meg a „szegődést", legtöbbször három esztendőre. Először felolvasták a tanuló nemzetséglevelét (származási iratát), mert csak „tiszta ágyból" származót engedtek felvenni. Két „tisztességbeli szeméi" kezességet vállalt érte, s ezután megírták a 18 Uo. 19 XJMA 53.12.28 20 Uo. 53.12.25 21 Tud. Gyűjt. IV. 52—54. 22 Balázs P., Győr társadalma a polgári forradalom előtt. Tört. Stat. Évkönyv (I960) 151. 23 Zántó L.. Röpirat (1850) XJMA. 24 GyÁL 024. 155
