Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Jenei F.: A győri múzeum képtári épületének történetéhez

nek csak nyugatra eső részét foglalta el. Az 1703-as telekkönyv szerint a Szent Rudolf utcára (ma Szabad sajtó u.) a ház keskenyebb 5,75 m széles frontja nézett, a szélesebb front az udvarra, 20,90 m szélességben. Vagyis a ház átnyúlt a Szent Jakab utcára. Az emeleten 5 szoba volt, A földszinten a cselédség számára két szoba, egy kamra, három bolt. Volt egy pince, három lóra istálló. Az udvarban, amelyet a telekkönyv kényelmesnek mond, kút és boltozott jégverem. Ezek az adatok pontosan megfelelnek a „Conscriptio" adatainak is,

4 És most a „Conscriptio" világánál vegyük sorra az egyes szobák, termek, vagy ahogy abban az időben mondották a „ház"-ak berendezését. Az első helyen említett „fegyveres ház"-zal kezdjük. Természetes volt az, hogy ezt említették elsőnek. Eszterházy János a győri vár vicegenerálisa, főkapitány helyettese, amikor a vár katonaságának élén tisztségét elfoglalta, nemcsak a vicegenerális címet viselte, hanem aktív cselekvő részese volt a török világ utolsó szakasza harcainak. Vitéz katona volt, aki lakásában fegyvereit nemcsak dísznek tartotta. A különböző nemei a fegyvereknek és hadi szerszámoknak elkísérték a harcokba és azokat becsülve őrizték az utódok is. Ö is örökölt fegyvereket, de őrizte azokat egy nyugodalmasabb korszakban a fia is. A „fegyveres ház" a legnagyobb lehetett az Eszterházy palotában. Falait „falra való kárpit, huszonkét darab" díszítette. A kárpit a középkor óta a magyar lakások dísze volt. Fali szőnyegek voltak ezek, nem egyszer díszes — mintás, alakos képekkel. Ezeket a képeket magyar mesterek is festették szövetanyagra. Ilyenek lehettek a „fegyveres ház" kárpitjai,, és ilyenek lehettek az „ágy eleiben való kék" kárpitok, melyek az oszlopos ágy befedésére szolgáltak. A kárpitokon kívül a falakat 16 kép ékesítette és még 6 föl nem függesztett kép. Sajnos a leltár a képekről nem mond semmit. Sem anyagukról, se tárgyukról nem beszél. A „fegyveres-ház" bútorai a XVI. századtól a XVIII. századig a lakás berendezések ízlésváltozását végig kísérik. A középkortól használatos ládáktól a XVIII. század almáriomáig megtaláljuk azok minden változatát. Három öreg, nagy láda, „cséza" láda, amit kocsin használtak, egy láda forma almáriom, egy öreg almáriom, egy kis almáriom, hihetően kis ékszeres, vagy leveles szekrényke mutatják a fejlődést, egyben azt is, hogy e szoba berendezésében a múlt örökségét is őrizték, mert csak így maradhadtak ott az együttesben két évszázad bútorművességeinek emlékei. Négy asztal volt a szobában, két szőnyeggel., Hihetően egybetolható, egyforma széles asztalok voltak, melyeket szőnyegekkel borítottak. Az asztalokhoz öt karszék, egy alacsony bőrös karnélküli szék tartozott. Volt még két pohárszék, két fiókos, egy pincetok és egy fekete láda kalamáris. Végül volt egy öreg nagy tükör és egy kisebb, fiókos kerek tükör. Ez bizonyosan asztalra állítható volt. A fegyveres ház bútor-berendezésén kívül természetesen találunk fegyvereket is a szobában. Ezek a fegyverek csekélyebb értékűek lehettek, nem helyezték el ládában őket. Ezt Eszterházy Ferenc egyéb összeírásaiból sejtjük. Ugyanis 1700—1704 között sajátkezűleg összeírta győri házában és Csesznek várában levő hadi szerszámait.

5 Ezek az összeírások nagy szeretettel készültek. Eszterházy nagy műértéssel írta le az egyes hadi szerszámokat. Nemcsak fajtájukat és minőségüket, hanem azt is, hogy miből készültek; ha művészi munkák voltak, azt különös műgonddal írta le. Ezeket a hadi szerszámokat, páncélokat, kar-vasakat, sisakokat, kardokat, tőröket, nyergeket, lószerszámokat azokban a ládákban tar4 Villányi Sz., Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. (Győr, 1882) 183. 5 Lásd a 2. jegyzetet. 10* 147