Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez

szállt. Az 1785., évi építkezés idején bontották le, amikor a templom ma ismert formája és mérete kialakult.

35 A fenti adatok és leírások kétségtelenné teszik, hogy a ma álló templom helyén korábban egy régebbi templom és mellette egy még régebbi kápolna állott. Héderváry Kata 1681-ben írt végrendeletében két hédervári „szentegyházat" említ, amely adat azt bizonyítja, hogy már 1690 előtt is állt a plébániatemplom: „ ... Mindazonáltal az mi héja vagyon Szent Mihály egyházának, azt is csinálják meg az jövedelembül.. .

36 Azt, hogy milyen volt ez a régi templom és a mellette levő kápolna, esetleg egy régészeti feltárás dönthetné el biztosan. A jelenlegi templom formája, mérete és a Boldogasszony templom (temetőkápolna) alaprajzi elrendezésével, arányaival mutatkozó hasonlósága alapján feltételezzük, hogy az a korábbi templom is egyenes szentélyzáródású volt, s talán nem is bontották azt le egészen az 1755-ben történt építkezés idején. A plébániatemplom mai megjelenésében is számottevő barokk emléknek számít. (A hosszú, nyújtott téglalap alakú szentélyhez, ugyancsak kissé nyújtott, egyeneszáródású szentély csatlakozik (20. ábra). A keletéit, egyhajós templom nyugati homlokzata felett az 1785-ben történt bővítéssel egyidőben épült torony áll. A templom nyugati bejárata felett egy ablak, két oldalán egy-egy félköríves záródású fülkében Szent Flórián és Szent Vendel népies ízű, kedves hangulatú kőszobrai állnak (21. ábra). A hajó északi, külső oldalán egy szép kovácsoltvas keresztet, közelében pedig egy sírkövet találunk a falhoz erősítve. Ez utóbbi a 35 Ipolyi i. m. 169—170. „... quam Theresia Viczay iam pridem ante haec extructam..." 36 Radvánszky — Závodszky i. m. 309—321. 137