Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez

6. ábra. A kastély udvarának északkeleti szöglete A fentiek alapján a hédervári faragványok készítésének idejét a XVI. század második felére tehetjük és a Dunántúlon kimutatott reneszánsz építkezések közé sorolhatjuk. Ezek az építkezések nagyobbrészt olasz építészek irányítása mellett és tervei alapján folytak. Ezeknek az épületeknek fontos eleme volt az árkádos udvar vagy loggia. A hédervári reneszánsz építkezés Héderváry János (VIII) idejére tehető, aki a Bakicstól visszaszerzett birtokon újraépítette a család ősi kastélyát. Az építtető nevét és az építkezés idejét a kastély déli falában — minden bizonnyal eredeti helyén levő — befalazott címerről ismerjük: Ann» 1578. IV—LX — Joan Héderváry — O.

16 A címert bizonyára egy azóta elfalazott bejárat fölé helyezték az építkezés befejezésekor. A címer a kastély déli bejáratától nyugatra eső második földszinti és emeleti ablak között van (1. ábra). A várkastélyon — a fentiekből következik — később is történt építés, bővítés. Ezekre az építkezésekre utal a kastély északi szárnya és annak a már említett maradványok alapján bizonyított udvari, nyugati szárnyához igazodó, egykor nyitott folyosója. Az északi épületszárny különálló egységet mutat. Világosan bizonyítja ezt a kastély külső, keleti fala, amelynek északi végén ez a szárny 16 A dunántúli reneszánsz építkezésekről Balogh J., A magyar renaissance építészet c. munkájában olvashatunk (Bpest, 1953). E munkában nem történik említés a hédervári reneszánsz faragvány okról. — Héderváry János 1578-ban készült címerének leírását megtaláljuk Radvánszky — Závodszky i. m. LXXII p. 126