Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen

bütyök felerősítésére a 23. gödörből származó cserépen. Az edény felületén a puha agyagból egy kis részt kicsíptek és abba nyomták bele a már kész bütyköt. A házi kerámián szereplő fülek közül gyakori a már említett nagyobb, sötétszürke színű cserépen látható kerek fül. Ehhez hasonló egy szürkésbarna színű, vaskos fül, amely a 32. gödörből való. A leletekben gazdag 24. gödörben talált fül az előbbieknél jóval magasabb. A 29. gödörben előkerült cserépen domború hátú, négyszögletes testű szalagfül van. Leletanyagunkban gyakoriak a talpcsöves tálak töredékei. Az egyik szórványosan előkerült talpcsőnek az alsó pereme részben maradt meg. A színe sötétszürke, felülete simított. A talpcső alacsony, felette kis töredékben még a tál belső, kisebb része is látható. Egy másik talpcsöves tál úgy törött szét, hogy íz üreges talpcső és a tál között levő tömör, vaskos rész átmetszetben látszik. A 20. gödörben talált függőleges falú áttört talpcsövön a tál kisebb része maradt csak meg. Egy szürke színű talpcsőtöredéken megvolt a talpcső alsó pereme, egy helyen áttört és még kis nyomokban látszik a tál alsó feléből kis rész (I. t. 4.). A 34. gödörben sűrűn átlyukasztott cserépre találtunk, amely szűrő töredéke volt. Az 5. gödörben egy kopott, szürke színű, átfúrt cserepet ástunk ki. Ugyanilyen átfúrás a díszített cserepeken is előfordul (I. t. 3.). A 12. gödörben egy világosszürke színű és fekete foltos, emberi lábat utánzó agyagtárgyat találtunk. A két lábfej; közül a jobb ép, a bal töredékes. A lábszárak hengeres testet alkotnak. A tárgy felső része törött és ezen a végén egy szabálytalan alakú lyuk halad a hengeres testben lefelé. Vízszintes lapra helyezve a tárgy ferde állású (I. t. 19.). Mivel felső részén enyhe kihajlás látszik, edénylábnak tartjuk. Nagyjában hasonló hozzá a tordosi láb.

9 A Hódmezővásárhely-kökénydombi edénylábak rövidebbeknek látszanak.

10 A díszített cserepek közül a legnagyobb számban zselizi típusú edénytöredékek kerültek elő. Majdnem mindegyik gödörben^ a legváltozatosabb zselizi típusú díszítéssel borított cserepek voltak. Előfordult az az egyvonalú, bekarcolt díszítés, amelynél egy mély bevágás metszi át a vonalat. A 18. gödörben talált, nagyobb, sárgásszürke színű cserépen távol állanak a bevágásokkal megszakított, párhuzamos vonalak. Néhány cserépen ez a díszítés vízszintesen fut és egymással párhuzamosan több sorban halad. Legáltalánosabb díszítési eljárás a mély bevágással átmetszett két párhuzamos vonal (I. t. 3.). Ez a díszítési mód nagy számban fordul elő telephelyünkön. Sok cserépen a kettős párhuzamos vonalak ívesek (I. t. 14.). Néha több hajlásúk is van. Más esetben az íves vonalak az edény peremével párhuzamosak. Előfordul az a díszítési variáció is, hogy az íves vonalpárra merőlegesek a mély bevágások. Néha a két vonal egyike mélyebben bekarcolt, mint a másik. Az egyik edénytöredéken az edényfenék közelében az íves, párhuzamos vonalak nem végződnek a szokásos, mély bevágásban, hanem szabadon, befejezetlenül maradnak. Megtörténik az is, hogy a vonalakat gondatlanul karcolták be az edény felületébe. A fent elmondottakhoz hasonlóan ilyen megoldásokat találunk a vonalkötegeknél is, amelyeknél a legtöbb esetben a vonalköteg a díszítés végén egy mély bevágásban végződik. A vonalköteg különböző számú vonalból áll, amelyeknél szintén találunk íves elrendezést. Lakótelepünkön a legtöbb, zselizi típusú edénytöredéken a leggyakoribb díszítés a két párhuzamos, szögben törő vonal (I. t. '3.). Ennél a díszítési változatnál is előfordul az az eset, hogy az egyik vonal mélyebben bekarcolt. A vona9 Roska i. m. CXXXVIII. t. 2. 10 Banner i. m. XXXIV. t. 1—7., 102. 11